Építőipari és útépítő ásványi nyersanyagok
Az előzőkben több olyan ásványi nyersanyagról tettünk említést, amelyeket egyéb területek mellett az építőipar is felhasznál. Ilyen például a kötőanyagként alkalmazott gipsz, az építőkőnek és vakolatadaléknak használt dolomit, vagy a könnyű építőelemek gyártásához, illetve szigeteléshez használt perlit. A továbbiakban az építőkövek, díszítőkövek, az ezekhez használt kötőanyagok, valamint az útépítéshez használt kőzetek földtani viszonyait és hazai bányászati lehetőségeit tárgyaljuk. Az egyes kőzetfajták tárgyalásánál megemlítjük a nem építőipari jellegű, egyéb felhasználási területeket is.
Építőipari kötőanyagok
Építészeti kötőanyagként égetett meszet, cementet vagy gipszet alkalmaznak. A cementgyártáshoz mészkövet és agyagot, vagy ezek természetes keverékét, a márgát használják fel. A cementgyártáshoz használt agyagra nézve nincsenek szigorú követelmények. E célra bármilyen korú agyag, agyagpala, márga vagy lösz felhasználható, és sok helyen hozzáférhető, kisebb helyi bányákból beszerezhető. Ezért az ilyen célra bányászott agyagok tárgyalására nem térünk ki, csak a mészkövekkel foglalkozunk. A gipsz keletkezési körülményeit és hazai előfordulását a vegyipari nyersanyagoknál, az evaporitokhoz kapcsolódóan említettük, ezért itt nem tárgyaljuk.
Mészkő
Keletkezés:
A mészkő fő ásványa a kalcit (CaCO3). Mészkő keletkezhet tengeri és tavi környezetben, mészvázú élőlények váztöredékeinek falhalmozódásával, vagy vegyi kicsapódással. A tengeri eredetű mészkövek lehetnek tömött, finomkristályos mészkövek, melyek platformokon vagy nagyobb parttávolságban képződnek. Az ősmaradványokban gazdag, bioklasztos, laza mészkövek sekély, meleg tengeri viszonyok között rakódtak le. Az édesvízi mészkövek lyukacsos-porózus szerkezetűek, bennük gyakran felismerhetők azok a növényi struktúrák, amelyekre a mészanyag kicsapódott.
Felhasználás:
tiszta, tömött mészkövek: mészégetés, építészeti kötőanyag
agyagos, márgás mészkövek: cementgyártás
tiszta mészkövek: élelmiszeripar, cukor tisztítása
vaskohászatban folyósítóanyag
állati takarmány-adalék (Ca)
laza, puha mészkövek: festékipar
vörös mészkövek, édesvízi mészkő: díszítőkő, burkolókő
Magyarországi előfordulások
Az alábbiakban csak néhány jelentősebb mészkőbányát emelünk ki azok közül, ahol építészeti kötőanyag (égetett mész, cement) előállítására vagy egyéb ipari hasznosításra alkalmas mészkövet fejtenek.
Felnémet-Felsőtárkány (DNy-Bükk)
Triász korú, tömött, kristályos, fehér mészkő. Nagy tisztaságú, CaCO3 tartalma 98 %. Építőipari felhasználása mellett a papírgyártásnál is alkalmazzák. Jelenleg a füstgáz kéntelenítésére használják (gyöngyösvisontai hőerőmű), ahol kémiai reakcióval gipsszé alakul.
Miskolc-Tapolca
Finomkristályos mészkő, de a tisztasága nem olyan mértékű, mint az előbbié. Cementgyártásra hasznosítják.
Zebegény
A zebegényi puhamészkő miocén, szarmata sekélytengeri lerakódású kőzet. Felhasználása nem építőipari. Krétaszerű megjelenése, fehér, porló jellege miatt festékföldet állítanak elő belőle.
Magyarország fő égetett mész és cementipari mészkő lelőhelyei (Jámbor, 1982)
Mesterséges építőkövek alapanyagai
A mesterséges építőköveknek tekintjük a téglát, betont és a műköveket. A téglagyártáshoz szükséges agyaggal szemben ugyanazok a követelmények, mint a durvakerámia-iparban használt agyagok esetében. Ezek előfordulásait korábban tárgyaltuk, itt nem részletezzük őket. Megemlítjük azonban, hogy igényesebb téglagyártási célra a középsőoligocén kiscelli agyag és a pannon agyagok alkalmasak. Sokféleségük miatt nem térünk ki a műkövekhez használt nyersanyagokra sem. A beton előállításához kavicsra és cementre van szükség. A könnyűbeton leggyakoribb adalékanyaga a duzzasztott perlit, melyet már szintén említettünk. A továbbiakban a betongyártáshoz szükséges kavics és a vakolathoz szükséges homok jellemzőit ismertetjük.
Magyarország téglagyártáshoz hasznosítható agyagterületei (vonalkázott mezők). A nagyobb téglagyárakat a fekete pontok jelzik Juhász, 1987)
Kavics
Keletkezés:
A kavics 2-20 mm mérettartományba eső szemcsékből álló üledék. Bármilyen kőzet fizikai mállásával és a törmelék szállításával létrejöhet. Ha azonban folyóvízi kavicsteraszok vagy mederüledékek összetevőit vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a kavicsok anyaga túlnyomórészt kvarc és kvarcit. Ennek az az oka, hogy a kőzetalkotó ásványok közül a fizikai és kémiai hatásokkal szemben legellenállóbb a kvarc, tehát minden más kőzetalkotónál hosszabb szállítást és koptatást bír ki; hasonlóképpen a szinte kizárólag kvarcból álló kvarcit metamorf kőzet.
A kavicsbányászatnál lényeges a kavics minőségi vizsgálata, mivel betongyártáshoz csak meghatározott paraméterekkel rendelkező kavics használható fel. Ezért vizsgálják a kavicsok szemcseméretét, iszap-, mész- és szerves anyag tartalmát, ásványos összetételét, és ha szükséges, a felhasználói igényeknek megfelelően nyersanyagelőkészítést végeznek.
Felhasználás:
A kavicsot elsősorban az építőipar hasznosítja. A jó minőségű aprókavicsot vízszűrésre, vegyipari szűrésre és parképítésre is használják.
Magyarországi előfordulások
Magyarország geomorfológiai helyzete kedvez a kavicsfelhalmozódásnak, a környező hegyvidékekről eredő folyók itt rakták le hordalékukat. A magyarországi kavicsbányászat elsősorban a pleisztocén kori folyók által felhalmozott kavicsösszletből történik. Jelenlegi folyóink nagyjából kirajzolják a felhalmozódási övezeteket, mivel a pleisztocénben már elfoglalták jelenlegi helyüket. A kavicsbányászat fő területei a Duna, Sajó és a Rába folyók környezetében vannak, Csepel-Délegyháza, Nyékládháza és Hegyeshalom központokkal.
Magyarország fő pleisztocén kavicsterületei a kavics-bányászati központok meg-jelölésével (Karácsonyi és Deák in Juhász, 1987)
Homok
A homokot az építőiparban a vakolatkészítéshez használják. Az építőipari homokkal szemben nincsenek lényeges minőségi követelmények, de a felhasználás szempontjából kedvező, ha a homoknak nincs agyagtartalma, közepes szemcseméretű, és a szemcséi szögletesek. Ezeket az igényeket a folyóvízi homokok elégítik ki (bár használhatók a Duna-Tisza-közén és a Nyírségben előforduló, szél által szállított futóhomokok is). A homokbányászat eocén, oligocén, miocén és pannon rétegekből, valamint pleisztocén folyóvízi felhalmozódásokból történik.
Természetes építőkövek és díszítőkövek
A természetes építőkövekkel szemben támasztott fő követelmények a szilárdság, porozitás, jó megmunkálhatóság és az esztétikus megjelenés. Magyarországon több elterjedt kőzettípus van, amely ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. A főbb típusokat az alábbiakban ismertetjük.
Építőkövek
Permi vörös homokkő
A felsőpermben és alsótriászban, száraz, meleg éghajlati viszonyok között képződött, folyóvízi lerakódású homokkő. Vörös színét a vasoxid tartalom okozza. Kovás kötőanyagú, ezért kemény, megfelelő szilárdságú, de faragható. Főleg lábazatokhoz, kerítésépítéshez használják. A Balaton-felvidéken és a Mecsek hegységben fordul elő. A bányászat fő központjai Balatonalmádi, Révfülöp és Pécs mellett voltak.
Hárshegyi homokkő
Az alsóoligocénben keletkezett, folyóvízi-partszegélyi fáciesű, sárgásszürke színű, kovás kötőanyagú homokkő. Lábazat- és kerítésépítéshez használják. A Budai-hegységben és a Pilisben elterjedt, Pilisborosjenő és Esztergom környékén bányászták.
Lajtamészkő
A miocén badeni emeletben, sekélytengeri viszonyok között képződött fehér, ősmaradványokban gazdag mészkő több évszázadon keresztül kedvelt építőkő volt. Elnevezését a Sopron melletti Lajta-patakról kapta. Leghíresebb bányahelye Fertőrákoson volt, ahol ma múzeum és bemutatóhely működik.
Szarmata durvamészkő
A felsőmiocén szarmata emeletben, csökkentsósvízű beltenger partszegélyi részén lerakódott, ősmaradványokban gazdag, bioklasztos mészkő, kavics- és homoktartalommal. Sóskúton működik a legnagyobb bányája.
Riolittufa, riolit
A miocén korú, robbanásos vulkanizmus által felszínre került riolittufa elterjedt hazai kőzettípus. Porózus, jól faragható, de kevésbé időálló, mint a kovás homokkövek. Észak-Magyarországon kedvelt és gyakran használt építőkő. Főleg a Tokaji-hegységben, valamint Miskolc és Eger környékén bányászták. A riolit keményebb, nagyobb szilárdságú, inkább lábazatok kialakításához használják. A Gyögyössolymoson bányászott riolitot szép, lilás színe miatt burkolókőnek is alkalmazzák.
Magyarország fő építő- és díszítőkő lelőhelyei (Jámbor, 1982 nyomán)
Díszítőkövek
A díszítő- és burkolókövekkel szemben támasztott követelmények hasonlóak az építőkövekéhez, de itt elsődleges szempont a kőzet esztétikai megjelenése, amit felületi polírozással fokoznak.
Jura vörös mészkő
A legkedveltebb hazai díszítőkő, "vörösmárvány" néven is emlegetik, de a kőzet nem metamorfizált. Vasoxid tartalma miatt vörös színű, dekoratív mintázatú, jól polírozható. Gyakoriak benne az ammonitesz maradványok. Legjelentősebb bányahelye a tardosi kőfejtő, ezen kívül Piszke, Tata és Zirc mellett is bányászták.
Siklósi mészkő
A "siklósi márvány" néven is ismert kőzet valójában jura időszaki mészkő. Világosbarna-fehér foltos kőzet, polírozott felülete szép mintázatot ad. A Villányi-hegységben, Siklós mellett bányászták.
Rakacai márvány
Karbon időszaki, fehér-szürke sávos, kisfokú metamorfózison átesett márvány. A Szendrői-hegységben, Rakaca község mellett fejtik.
Édesvízi mészkő
A forrásmészkő vagy travertino néven is ismert lyukacsos kőzet már a római idők óta kedvelt építő- és díszítőkő. Legelterjedtebb a Budai-hegységben, ahol a mai termálforrások elődjeiből, melegvíz-feltörésekből csapódott ki a pleisztocén kor idején. A kiválást elősegítették az algák, növények, melyek szerkezete gyakran felismerhető a kőzetben. A bányászat fő helyei Süttő, Budakalász, Dunaalmás. Édesvízi mészkövek más területeken, például a Bükk hegységben is keletkeztek, de kevésbé elterjedtek, mint a Budai hegységben.
Útépítő nyersanyagok
Az útépítéshez és a vasúti alapozáshoz zúzott követ használnak. Az e célra felhasznált kövekkel szemben a legfőbb követelmény a kopásállóság és a szilárdság. Legmegfelelőbb a bazalt és az andezit, de vasúti alapozásnál használnak riolitot és mészkövet is, útalapozáshoz pedig (alsóbbrendű utaknál) ezeken kívül kovás homokkövet, dolomitot vagy keményebb tufákat is. Vasúti alapozáshoz 6-12 cm átmérőjű zúzalékot használnak. Útépítésnél durva zúzalékkal alapoznak, majd ezt aszfaltba ágyazott finomabb (kb. 2 cm) bazalt vagy andezit zúzalékkal fedik le.
Bazalt
A magyarországi bazaltok a felsőpannonban képződtek, a nógrádi bazaltok kialakulása a pleisztocénbe is áthúzódott. A bazalt előfordulások a Balaton-felvidéken vannak, valamint kisebb elterjedésben Salgótarjántól északra. A Balatonhoz közel eső területeken és a nógrádi Somoskőn a bányászatot természetvédelmi okok miatt megszüntették. Hasonló okok miatt zárták be az Uzsapuszta és Tapolca térségében lévő bazaltbányákat. Sümeg mellett még fejtenek bazaltot.
Andezit
A Magyarország területén található andezitek nagyrészt a középső-felső miocén során keletkeztek. Kivétel a Velencei-hegységben és a Mátra keleti részében, Recsk mellett, kb. 25 km2 területen, felszínen lévő andezit, amely idősebb, a felsőeocénben jött létre. A felsőeocén andezitek az erős hidrotermális kőzetlebontás miatt útépítési szempontból nem hasznosíthatók.
A miocén andezit vulkanizmus során épült fel az Északi-középhegység nagy része. Az aktív vulkanizmus időben kelet felé tolódott, így a Tokaji-hegység andezitjei a legfiatalabbak. A sztratovulkánok andezitje kevésbé jó minőségű, mint a felszín alatt megszilárdult, szubvulkáni testeket felépítő andezit. A legnagyobb andezitbányák a Börzsönyben Szob, Csák-hegy; a Cserhátban Buják, Szanda-hegy és a Karancs; a Mátrában Recsk, Csákánykő (miocén andezit!), a Tokaji-hegységben Tarcal és Tállya. A Mecsek hegységben is bányásznak andezitet Komló mellett.
Magyarország útépítésre alkalmas kőzeteinek főbb egykori és jelenlegi termelőhelyei (Véghné, 1967 nyomán)
border="0" ALT="www.pafi.hu" align="absmiddle">
