És több más

Red Moon

Click here to play this game

És több más

online foci

South Africa 2010

Click here to play this game

prince of persia

Prince of Persia - The Forgotten Sands

Click here to play this gamehttp://www.blogger.com/img/blank.gif

Online játék

The Last Stand 2

Click here to play this game



Y8 New games



Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games




Y8 New games

Aszfaltozás megrendelhető

Aszfaltozás már 1m2-től is. Tel: 0620/9881017


Aszfalt

A természetben előforduló földi szurokból (bitumen) ipari feldolgozás utján nyert anyag. Magát a földi szurkot már a legrégibb korbán is felhasználták építési célokra, amit igazol az, hogy a régi irók feljegyzései szerint Ninive város falainak téglái földi szurokból készült habarccsal voltak egymással összekötve. A természetes A. - a földiszurok - tisztán nem fordul elő, hanem minden egyéb rokon anyaggal mint kőolajjal vegyülve, v. pedig, ami leggyakoribb, úgy jelentkezik, mint zsiros olajos kőzet, p. o. Svájcban a Val de travers néven ismert bányában, és nálunk Krassómegyében Resica közelében, vagy mihttp://www.blogger.com/img/blank.gifnt szurkos olajos föld, mint p. Biharmegyében Felső-Dernán. Kőolajjal vegyülve óriási mennyiségben fordul elő a Kaspi-tenger mellékén Baku közelében. Reánk nézve legfontosabb a felső-dernai telep, mely oly óriási kiterjedésben és oly nagy vastagságú rétegben birja az első minöségü szurkos földanyagot, hogy ezen gazdagságánál fogva képes lenne arra, hogy Európa nagy részét egymaga lássa el Aszfalt.-tal, ha közlekedési tekintetben oly állapotban lenne, amilyent közgazdasági fontossága megérdemel.

A bányában termelt nyers anyagból az A.-ot úgy állítják elő, hogy földes részeitől előbb olvasztás, azután kimosás utján megszabadítják, végre a felesleges mennyiségü olajtartalomtól lepárlás utján megfosztják s ily módon megtisztítva tégla vagy pogácsa alakban szállítják http://www.blogger.com/img/blank.gifrendeltetése helyére. Az A. igen sokféle célra használható fel és már több mint félszázad óta különösen Francia-országban és Svájcban főképen az építészet és utkészítes körül alkalmazzák. Azonban a 40-50 év előtt használt és a jelenleg feldolgozott aszfalt között tartósság és szépség tekintetében az utóbbi előnyére lényeges különbség mutatkozik. A régebben felhasznált A. ugyanis hamar megrepedezett, likacsos lett, kitöredezett, felhajlott, míg a jelenlegi, föltéve, hogy közönséges szurokkal v. egyéb nem bele való anyaggal nem hamisítják, vagy az eredetileg jó anyag nem égett fel a megmunkálás alatt már ezen hiányokat nem mutatja. Az A.-nak jelenlegi felhasználásában városrendezési és szépítési szempontból elsőrendü fontossága van, mert belőle készítik a szép, egyenletes, ruganyos és könnyen tisztítható járóutakat, valamint a szebb utcákon a kocsiutakat is, Az A.-járók az u. n. öntött A.-ból (asphalte coulé) készülnek úgy, hogy előbb a járónak szánt területen a kiegyengetett és ledöngölt talajon mintegy 10 centiméter vastagságu beton-réteget raknak le, erre azután 3-5 centiméter vastagságu olvasztott A. réteget öntenek, ezt kiegyengetik és kavicsos poronddal behintik. A kocsiutat vagy öntött A.-ból, de már kettős rétegben vagy pedig még gyakrabban sajtolt A.-ból készítik. A sajtolt A.-ot először poralakuvá pörkölik s a mintegy 12-15 cm. vastagságu beton-rétegre rakják és könnyü szerkezetü hengerekkel belapítják. Használják az A.-ot a kongókövek hézagainak kiöntésére is, miáltal a kövezet összefüggőbbé válik. Legujabban nálunk Budapesten A.-makadámot is készítenek, ami abból áll, hogy a rendes módon előállított makadáhttp://www.blogger.com/img/blank.gifmot A.-tal leöntik és így a makadám felületét egyenletesebbé és ellenállóbbá teszik. Az A. az építkezéseknél is nagy http://www.blogger.com/img/blank.gifszerepet játszik különösen mint elszigetelő réteg az alapfalakban és a boltozatokban, továbbá mint udvarok, istállók, műhelyek, konyhák burkolata és mint tetőfedő anyag is. Az A.-ot az európai iparban a fekete lakk előállításához használják; a festészetben, pedig áttetsző festékül (lazur) és a festek gyors száradását előmozdító anyagul (siccativ). A rézmaratásnál a rézlemez fölszinét A.-os réteggel vonják be és e rétegbe karcolják be az ábrázolást, melyet rézmaratás utján akarnak előállítani. L. Rézmetszés.

Az A.-t hazánkban a hetvenes évek legelején kezdték először burkolatként alkalmazni és pedig az akkori Pesten a Hatvani-utcában, melynek úgy kocsiutját, valamint gyalogjáróit is A.-tal vonták be. Azóta Budapesten s az ország több városában, mint Aradon, Kassán, Debrecenben, Egerben az A.-burkolat nagyon elterjedt és még mindig terjedőben van épp úgy mint a külföldön, különösen pedig Berlinben és Londonban, hol ezen jó burkolatnak számos előnyét gyorsan felismerték s azt fokozott kiterjesztéssel kiaknázni sietnek.



ÖKOCELL
Aszfalt stabilizáló adalék

Az ÖKOCELL a természetben újratermelõdõ alapanyagból készülõ teljes mértékben környezetbarát aszfaltgyártási adalékanyag. Az ÖKOCELL adalékanyag egyik leggyakoribb felhasználási területe a zuzalékos masztixaszfalt, mely szabványos szemcsenagyságú ásványianyag-keverékbõl, útépítési bitumenbõl és stabilizáló adalékból áll. A zuzalék jelenléte egy olyan vázat eredményez, amelynek pórusai aszfaltmasztixal vannak kitöltve. A magas kötõanyag-tartalom megköveteli a stabilizáló adalékok alkalmazását annak érdekében, hogy az elõállítást követõen, valamint a szállítás és a felhasználás során elkerüljük az alkotók frakciókra történõ bomlását. Az ÖKOCELL már 0.3 töm.%-os koncentrációban felveszi a magas bitumen-tartalmat és biztosítja a keverék homogenitását. Az ÖKOCELL felhasználásával elõállított zuzalékos masztixaszfalt messzemenõen ellenálló a környezeti hatások és a terhelés által keltett igénybevételekkel szemben.

Aszfalt - miből lesz a csere * aszfalt *

A kőolaj hajnala, aranykora és alkonya

Sok tudományos és politikai vita folyik manapság a kőolaj jövőjéről. Ennek oka az, hogy az olaj és származékai működtetik a világ modern iparát, szállítását, építkezését, mezőgazdaságát, sőt pénzügyi rendszerét is. Ez a tanulmány áttekinti a kőolajkutatás és -termelés kezdetét, aranykorát és alkonyát.









A kőolaj felfedezésének és használatának hajnala

Már az ősember találkozott a nyersolajjal és földgázzal, amikor azok nyomás következtében kiszivárgások formájában feljöttek a felszínre. A nyersolaj a párolgás során a felszínen átalakul nehéz szénhidrogénné, mely különböző neveken - szurok, bitumen, aszfalt - vált ismeretessé és használttá.
Már Noé bárkája is szurokkal volt bekenve kívül-belül (Teremtés 6:14, 11:3). Az aszfalt első, a régészetből ismeretes használata Irakban történt egy "aszfaltforrás"-ként ismert helyen, az Eufrátesz partján, Hit városában. Itt Krisztus előtt 4000 körül kötőanyagként használták építőkövekhez. Mezopotámiában hajódeszkák tömítéséhez alkalmazták. Szurok tartotta össze Babilon falait és a piramisokat is, de az ókori egyiptomiak a bitument balzsamozásnál is használták. Az amerikai indiánok kosarak vízhatlanítására és gyógyításra (megfázás, köhögés, seborvoslás) alkalmazták a kiszivárgott olajat. Marco Polo szemtanúja volt 1264-ben, amikor a kiszivárgott olajat Bakunál és Perzsiában tevék rühesedése ellen használtak. A lengyel Kárpátokban a kiszivárgott olajjal világították az utcai lámpákat 1500 körül.

Kínában 347-ben már megkezdték az olajfúrást is. Kemény kőzetet használtak fúróhegyként, amit bambuszrúdhoz erősítettek. 1848-ban az orosz mérnök, Szemjonov olajkútfúrást végzett Bakutól északkeletre. Ignaczy Lukasiewicz fúrta az első európai olajkutat a lengyelországi Bobrkánál, 1854-ben. Abraham Gesner, kanadai geológus végezte az első nyersolaj-desztillálást 1849-ben. Ezután a kerozin felváltotta a bálnaolaj világítási célú felhasználását, és ezzel feltehetően megmentette a bálnákat a kihalástól. Az első olajkutat Észak-Amerikában 1858-ban fúrták Ontarióban.
Az első, kereskedelmi célból fúrt olajkutat Edwin Drake-nek tulajdonítják a Pennsylvania állambeli Titusville varosánál. Az északnyugat-pennsylvaniai indiánok már 1410-ben ismerték az olajfelszivárgást mind a talajfelszínen, mind a folyókban és orvoslásra használták. Az egyik ilyen folyót Titusville-nél "Olaj-pataknak nevezték el. Az európai telepesek az 1800-as évek közepén már végeztek fúrásokat édes- és sós víz kutatása céljából. Több ilyen fúrás olajat talált, amit akkor még kellemetlenségnek tartottak. Amikor a kerozint elkezdték világításra használni, egy New York-i ügyvéd, George Bissel kereskedelmi célú olajkutatásra gondolt. Egy befektető csoporttal megalapította a Pennsylvania Rock Oil Társaságot (amit később Seneca Oil Társaságnak neveztek el). A befektetők ügyvezetőként felfogadták Drake-et és leküldték az Olaj-patakhoz, hogy olajat kutasson. Drake 1859-ben minden geológiai ismeret nélkül találomra kiválasztott egy pontot és felfogadott egy vízfúrót. Az első kút talajvízbeömlés miatt beomlott. Drake megoldotta a bajt azzal, hogy egy öntöttvascsövet veretett a földbe és azon belül fúratott. Egy kábeles fúróállványt használtak, a munka lassan haladt, közben a befektetők pénze elfogyott. Utóbbiak már elhatározták, hogy feladják a tervet, amikor 1859. augusztus 17-én reggel a fúrómester a csőben olajat talált, ami 21,18 méteres mélységből jött fel. Az olajkút csak 6-10 hordó olajat termelt naponta (1 hordó = 159 liter), de nagy szenzációt keltett a régióban és az egész országban. Hamarosan több száz olajkutat fúrtak az Olaj-patak keskeny völgyében. Az olajfúrás elterjedt az egész államban és Pennsylvania a világ olajának több mint felét adta, egészen az 1900-as évek elejéig, a texasi óriási olajmezők felfedezéséig.




A titusville-i fúrás 1861-ben

Ma már tudjuk, hogy ennek a történelmi olajkútnak a sikere teljesen a szerencsén múlott. Az olajat a felső-devon Riceville agyagképződmény egyik homokréteg-szintjében találták. A devon időszakban az óriási Catskill-delta takarta Északnyugat-Pennsylvaniát, míg nyugaton egy belső óceán (a Iapetus maradványa), keleten az Acadia-hegység húzódott. Az Acadia-gyűrődést az Avalon földrésznek az ősi Észak-Amerikához, Laurencia keleti partjaihoz való hozzáforrása okozta. Ez az orogenezis egyidejű az európai variszkuszi (hercini) hegységképződéssel.

Az Acadia-hegységből lepusztult anyagokat a folyók a Catskill-deltába hordták. Amikor az óceán visszahúzódott, homok rakódott le, de transzgresszió idején csak finom agyag érte el a deltát. A folyamatos regressziók és transzgressziók egybekapcsolódó homok- és agyaglerakódásokat eredményeztek. Európában a hasonló deltaüledéket (molassz) Öreg Vörös Homokkőnek (Old Red Sandstone) hívják. A homok bizonyos helyeken rakódott le, a folyómedrek változásától függően. A homoklerakódást agyag vette körül, ami megakadályozta a kifejlődő olaj diffúzióját. Ilyen szerkezeti csapdában találta Drake az olajat Titusville-nél.

A sikeres pennsylvaniai olajfúrást követően az olajláz Kaliforniába terjedt, ahol szintén számos olajfelszivárgást ismertek. Az első olajkutat Kaliforniában Humbolt megyében fúrták 1861-ben. Az első óriás olajmezőt 1899-ben találtak a Kern River formációban, a San Joaquin-völgyben egy lapáttal ásott 13,73 méteres aknában. A Kern River magas viszkozitású olajat termel késő-miocén és pleisztocén kori sekély folyami lerakódásból.
Az olajkutatás ezután Texasban terjedt el, különösen a Mexikói-öböl partján. Itt az olaj a középső-jura időszaki sótömbökben gyűlt össze. Lucas Anthony egy Spindletop nevezetű domb alatt talált olajat, amelyet egy hatalmas sótömb emelt fel. Ő már a forgós fúrásmódszert alkalmazta, és 1901. január 10-én az olajforrás (gusher) 50 méter magasságba lőtt ki. Jelenleg a legtöbb texasi olajkút a nyílt tengerben található a Mexikói-öbölben. Az autók európai elterjedése után, 1889-től a benzin lett az olaj-desztilláció főterméke. Az olajkutatás elterjedt a világ többi részén is. Venezuelában, a Maracaibo-öbölben 1914-ben fedeztek fel egy óriási mezőt. A mexikói Golden Lane olajmező 1918-ban kezdte meg termelését.

A kőolaj aranykora

Az első kereskedelmi olajkút fúrása óta az olajkutatás folyamatos technikai fejlődésen ment át (táblázat). Az olajkutatás és -kitermelés az 1930-as években érte el aranykorát, amikor Arábia hatalmas kőolajmezőit felfedezték és kitermelésüket megkezdték. Az olajkutatás a Közel-Keleten már az 1900-as évek elején megindult az európai olajvállalatok megalapításával. Az első világháború és az Ottomán Birodalom összeomlása félbeszakította ezeket a kutatásokat. A háború után az Iraki Petróleum Vállalat (brit, holland, francia, amerikai) folytatta a kutatást és 1927-ben feltárta az óriási kirkuki olajmezőt Irakban. A kaliforniai Standard Oil 1930-ban kapott koncessziós megbízást olajkutatásra Bahreinben, ahol két év múlva olajat találtak. Ez a felfedezés erős érdeklődést keltett az arábiai félsziget iránt. Kuvaitban 1933-ban megalapították a Kuwait Oil Company-t. Az óriási Burgan-mezőt 1938-ban fedezték fel.

Az olajkutatás előrehaladásai

A Standard Oil geológusai, akik Bahreinben dolgoztak, látni vélték a földtani szerkezet folytatását Szaúd-Arábiában az Arab-(Perzsa)- öblön át. Hosszas tárgyalás után 1933-ban Abd’al-’Aziz al-Saud király és a kaliforniai Standard Oil megbízottai aláírtak egy koncessziós szerződést. Egy évvel később megkezdték a fúrást egy kupola alakú területen, amit egy közeli falu után Damman Dome-nak neveztek el. Hat fúrólyuk sikertelen volt, de a hetedik - Damman no. 7 - behatolt az az arab képződménybe és olajat eredményezett 1,442 méteres mélységből 1936-ban. Ez a kút azóta 1600 hordó olajat termel naponta. A Ghawar-olajmezőt - a legnagyobb a világon - 1948-ban fedezték fel. 1981-ben érte el az 5,7 millió hordó/nap csúcstermelést.

A kaliforniai Standard Oil 1936-ban eladta érdekeltsége egy hányadát a Texaco vállalatnak. Az új céget 1944-ben átnevezték Arabian American Oil Companynak (ARAMCO). Az ARAMCO 1946-ban befogadott még két partnert: a New Jersey-i Standard Oil (Exxon) és Socony-Vacuumot (Mobil Oil). A szaúdi kormány 1972-ben 25 százalékos tulajdont vásárolt az ARAMCO-ban. Végül az Arabian American Oil Company 1988-ban átalakult 100 százalékos állami vállalattá (Saudi Arabian Oil Company, vagy Saudi ARAMCO).

Szaúd-Arábia, Kuvait és a többi közel-keleti ország, melyben olajat fedeztek fel, sok külföldit alkalmazott a kutatóintézeteknél, és sajátos munkaszerződést kötött külföldi képviseletekkel. Ezek a külföldi kutatók arab tudósokkal együtt több alapvető beszámolót és publikációt készítettek az arab országok természeti kincseiről (K. Szűcs, 1978; Al-Hussaini, 2000; Ziegler, 2002; Pollastro, 2003).

Hét fő esemény jellemzi az Arab-lemez szerkezeti és lerakódási történetét.

1. Az Arab-félsziget szerkezeti története a proterozoikumban (800-640 Ma = millió évvel ezelőtt) kezdődött, amikor egy sor mikrokontinens és szigetív forrt hozzá a Pánafrikai kraton északkeleti széléhez. Ez az esemény egy összeütközéssel tetőződött be kb. 640 millió éve, metavulkanikus és dioritpluton kőzetek keletkezését eredményezte.

2. Egy széthúzási fázis következett 620 és 530 millió év között és a hormuzi sóformáció lerakódott a Paleotethys tenger passzív szélén. Ebből alakultak ki a sótömbök, melyekben a nyílt tengeri olajkutak találhatók ma az Arab-(Perzsa-) öbölben. Ugyanakkor alakultak ki az É-D, ÉK-DNy és ÉNy-DK vonulatú blokkos vetők.

3. A kései ordovicium alatt Nyugat-Arábia a déli félteke 60. foka körül terült el és eljegesedett, melyet az óceánszint emelkedése követett a szilur időszakban. A Qusiba organikus anyagban gazdag agyag Közép- és Kelet-Szaúd-Arábia paleozoikus rezervoárjainak anyakőzete.

4. A variszkuszi (hercini) orogenezis (365-255 millió éve) képezi a negyedik fontos szerkezeti deformációt, melyet Afrika öszszeütközése okozott az Amerika - Nyugat Európa kontinenssel. Az Arab-lemez ekkor felemelkedett és keletre dőlt, majd erősen lepusztult. Az unayza durva szemcsés folyami/alluviáis homokkő képezi Kelet-Arábia paleozoikus olajának fő rezervoárját. A kelet felé vastagodó lerakódásokban (nyolc km maximális vastagság) találhatók a világ legnagyobb olajmezői.

5. A Pangea szuperkontinens szétválása már a perm időszak végén megkezdődött. A korai triász idején egy széthasadás (rift) keletkezett a Zagrosz-hegység vonalán, melyet a Neotethys-tenger töltött meg. Az Arab-lemez ekkor már az Egyenlítő környékén volt és szerkezetileg stabil maradt az egész jura időszak folyamán. Többnyire mészkő rakódott le a széles, sekély kontinentális padon. Arábia legnagyobb kőolajrendszerei ez alatt a hosszú stabil időszak alatt fejlődtek ki: a Tuwaiq Mountain képződmény mint anyakőzet; blokkos vetők mint migrációs utak; az Arab mészkő formáció mint rezervoár; és a váltakozó an-hidrit mint szigetelő kőzet. A Hith-képződmény regionális szigetelőként szolgál. A kontinentális pad északkeleti szélén homok rakódott le, melyben az óriási kuvaiti olajmezők fejlődtek ki.

6. A Neotethys a kései kréta időszakban megkezdte bezáródását az alpi-himalájai orogenezis következtében. Az összenyomás a variszkuszi vetőket is reaktiválta, melyek aztán olajcsapdákat képeztek.

7. A Zagrosz-orogenezis oka az Arábia és Ázsia közötti összenyomódás volt a harmadidőszakban (35 millió éve). Az Arab-lemez Irán alá bukott (szubdukált) és kialakította a Zagrosz gyűrődési láncolatot. Az Arab- (Perzsa-) öböl ezen ütközés következtében alakult ki, és így nem egy óceán medencét alkot.

Jelenleg az Arab-félsziget a lemeztektonika tankönyveként szolgálhat. A Vörös-tenger és az Adeni-öböl széthúzódó vonalak; a lemeztől délkeletre van az Owen-Sheba intraóceáni transzform vető; egy aktív konvergens oldal fekszik északra Törökország felé és északkeletre Iránban (Zagrosz-hegység). A Holt-tenger a lemez északnyugati oldalán egy transzform vetőt jelképez.

A jurai Ghawar a világ legnagyobb termelő olajmezője. Dhahran várostól, az ARAMCO székhelyétől 100 kilométerre fekszik nyugat-délnyugati irányban. Nagysága 280x30 kilométer, és hat termőterületre van felosztva. A Ghawar-mező alsó részén feküsznek az alapzatban képződött proterozoikumi blokkvetők.

A Burgan-olajmező, melyet Kuvait 1973-ban államosított, a második legnagyobb a világon. A csúcstermelés 1972-ben 2,41 millió hordó volt naponta. Az olajmező körte alakú, egy 389 km2 -es termelőterülettel. A kréta időszakban Kuvait kissé északra feküdt az Egyenlítőtől. Amint az Afrikai-arábiai-lemez északkeletre mozdult, az ülepedési környezet megváltozott sekély kontinentális padról mélyebb vízterületűre. A gyors tengerszint-süllyedés nagy kiterjedésű agyagos és homokos deltalerakódásokat eredményezett. Az anyakőzet az alsó-kréta Berriasi Minagish agyagformáció; számos vető szolgál migrációs útként; a jelenlegi termelés a Burgan képződmény négy homokkő rétegszintjéből jön; agyag a szigetelő kőzet és antiklinális dómok a csapdák, melyek az alpi orogenezis alatt alakultak ki. Erős víznyomás van a négy homokkő-rétegszintben, melyek a vetőknél vízbehatolási gondokat okoznak.

A Ghawar és Burgan olajmezők az Arab-lemez északkeleti részén levőkkel egyetemben a világ olajtermelésének igen nagy hányadát adják. Ez a szénhidrogénbőség annak tulajdonítható, hogy a proterozoikum végétől egészen a középső-miocén korú késő alpi (Zagrosz) orogenezisig az Arab-lemezt nem érintették főbb hegységképzési mozgások (erős gyűrődés, rétegeltolódás, metamorfizmus és eruptív tevékenység hiánya). E hosszú nyugalmi periódus alatt a rendkívüli nagyságú kontinentális pad (2000 km széles és 2700 km hosszú) folyamatos üledéksort gyűjtött össze, kivéve három nagyobb eróziós időszakot. Északkelet-Arábia üledékképződési történetét főleg eusztatikus és klímaváltozások irányították. Így pl. az anhidrit szigetelőkőzetek száraz időszakban rakódtak le.

A kőolaj alkonya

A kőolaj nem megújuló energiaforrás, vagyis véges. Így tehát fontos annak az időnek a megállapítása, amikor az olajtermelő terület eléri a csúcshozamát. Az olajcsúcs (oil peak) kifejezés az olaj mennyiségét jelenti a csúcs idején. Hubbert King geofizikus volt az első (Shell Oil kutatólaboratóriuma), aki egy 1956-os előadásában megjósolta, hogy az Egyesült Államok olajtermelése 1970-ben éri el a csúcsot. Ez meg is valósult. Hubbert logisztikus egyenletet alkalmazott a csúcsév kiszámításéra (Hubbert, 1982). Szerinte minden véges erőforrás termelése egy harang alakú görbét eredményez, amikor a hozamot és az időt ábrázoljuk. Hubbert kijelentette, hogy a világ olajtermelésének a csúcsideje "kb. 2000 körül lesz."
Hubbert előjelzései nagy izgalmat keltettek, és 1970 után több más természettudós és közgazdász is elkezdte kutatni a világ olaj- és más energiaforrásainak a termelését (Campbell&Laherrere, 1998; Simmons, 2000). Duncan (2000) kibővítette a tanulmányt az energia/fő érték bevezetésével. Munkáiban az összes energiaforrást olajegyenértékben fejezett ki. Kimutatta, hogy bár a világ energiatermelése 1979-től 1999-ig emelkedett, a világ népessége még nagyobb léptékben nőtt. Valóságos adatokat használt és felbecsülte az 1999-et követő évek termelését. Duncan 1979-et jelölte meg csúcsévként, és egy termelési lejtőt vélt látni 1999-ig. Ezután 1999-től egy meredek csúszást, majd 2012-től egy hirtelen esést jósolt meg a világ energiatermelésében, amit Olduvai-szakadéknak nevezett el. Duncan ugyancsak feltételezte, hogy az OPEC és nem-OPEC olajtermelő görbék keresztezni fogják egymást 2008-ban.

A világ olajtermelése; OPEC és nem-OPEC kereszteződés

Duncan kölcsönösen használja az "ipari", "elektromos" és "elektromagnetikus" szavakat. Az ipari civilizáció kezdetét abban az évben jelöli meg, amikor az olajekvivalens hordó/fő eléri a maximumérték 30 százalékát (1930), míg a végét abban az évben látja, amikor a csökkenő érték ismét 30 százalékra süllyed (kb. 2030-ra). Duncan próbára tette a 2000-es előjelzését és új adatokat használt 2003-ig. A megjósolt lejtő és csúszás nem valósult meg. Az új, módosított ábra egy platót mutat ezek helyett és Duncan áttette a szurdok kezdetét 2012-ről 2008-ra.

Olajekvivalens energiatermelés/fő

Hogy felbecsüljük a világ olajtermelésének csúcsát, ismernünk kell az (1) összes termelés mennyiségét a számítási időpontig; (2) a tartalékokat; (3) és a fel nem fedezett olaj mennyiségét (feltehetőleg megállapítható a múlt trendjéből). Tehát a végső olajtermelés az előbbi három érték összege. A probléma az, hogy a kutatók a szükséges becsült adatokat mindig a termelő országoktól kapják. Az adatok kimutatják, hogy a termelő országok gyakran manipulálják ezeket az értékeket a saját érdekük szerint (az OPEC-országokban a megengedett termelési mennyiség a becsült tartaléktól függ; bevételi megfontolások). Például Szaúd-Arábia tartalékai 1980-tól 1989-ig 258 gigahordó körül mozogtak évente. Viszont 1990-ben a tartalék becslését felemelték 258 gigahordóra, ami nem nagyon hihető. A becslés bizonytalanságai és az emberi manipulációk következtében a globális végső kitermelhető olaj mennyisége 2300 és 1750 gigahordó között ingadozik.


A világ olajtermelése 1965-től 2005-ig, majd extrapoláció 2045-ig

Újraszámítás céljából felhasználhatók a British Petroleum adatai és az ENSZ világnépességi adatai 1965 és 2005 között (British Petroleum, 2006; United Nations, 2006). Ezek az adatok extrapolálhatók (Staniford, 2006) az egy főre jutó jövőbeni olajtermelésre. Azt láthatjuk, hogy az olajtermelés jelenlegi platóját egy éles csökkenés váltja fel 2008-ban. Ezen előjelzés szerint a világ olaja belép az alkony korszakába.
Lehetséges, hogy más elsődleges energiaforrások (földgáz, szén, nukleáris és vízenergia) néhány évig mérsékelni fogják az olajtermelés csökkenését, de ez nem folytatható örökké. A többi elsődleges energiaforrás szintén nem megújuló, kivéve a víz- energiát. A megújuló energiaforrások - szél, nap, biomassza stb. - viszont még fejlesztési stádiumban járnak. Valószínű tehát, hogy minden országnak egyre inkább ki kell fejlesztenie a rendelkezésére álló megújuló energiaforrásokat. A legtöbb ország tisztában van ezzel. Az Európai Unió négy alternatívát tanulmányoz Európa számára a következő 50 évre: (1) visszafordulni a szénhez és a nukleáris energiához; (2) fosszilis energia kereskedésére támaszkodni; (3) fenntartható (megújuló) energiakereskedést folytatni; (3) és használni az összes energiaforrást (Bruggink, 2005)

A bitumen az aszfalt meghatározó eleme

A bitumen a kőolaj egyik alkotórésze. A természetben aszfalténok és aszfalttartalmú kőzetek formájában fordul elő, amelyekből hosszú idő alatt az olaj könnyebben illó alkotórészeinek elpárolgása révén a kőolaj kialakult.

Nagyüzemileg a bitument finomítókban a megfelelő nyersolaj desztillációjával állítják elő. Ekkor egy szerves anyagokból álló sötét színű keveréket kapnak, amelynek a viszkozitása (a folyékonysága) a hőmérséklet függvényében változik. A bitumen szobahőmérsékleten a képlékenytől a szilárd halmazállapotig változik. Felmelegítéskor először gyúrható, majd nehezen folyó és végül 150 - 200 °C -on hígfolyós.

Ezek a viszkoelasztikus tulajdonságai teszik a bitument számos alkalmazási területen kitűnően használható építőanyaggá, amely, mint kötőanyag, a közlekedési útfelületek képzéséhez szükséges aszfalt gyártásában, továbbá, mint vízzáró, illetve párazáró anyag a híd-, víz- és tározóépítésben számos alkalmazási területen használatos. A bitumen bevonja és megköti a kőlisztet, homokot, kőzúzalékot és egyéb ásványi anyagot, továbbá belőlük stabil aszfaltréteget képez.


Ma a bitumen az útépítés meghatározó építőanyaga. Kereken 80%-os részarányával, a bitumentermelés messze legnagyobb részét ezen a területen használják fel. Nélkülözhetetlen szerepet játszik a bitumen ezenkívül a fedéllemezek és szigetelőlemezek gyártásában, valamint számos további ipari területen.

A bitumen természetes anyag, amelynek a felhasználása normális beépítési körülmények között veszélytelen az emberre és a természetre egyaránt. A termelést és alkalmazást kötelező erejű műszaki szabványok és előírások szabályozzák. A füstök és gőzök számára előírt határértékeket a hatályos peremfeltételek betartása mellett a feldolgozás egyetlen munkahelyi fázisában sem lépik túl.

Pályázat

BITUMENES KÖTŐANYAGÚ ÚJ ÚTBURKOLATOK, ILLETVE FENNTARTÁSRA SZOLGÁLÓ ÚTPÁLYASZERKEZETI RÉTEGEK

1. Bevezetés
1.1 Eljárások
Meglévő útburkolataink helyreállítási technológiáját az útburkolat állapotának függvényében a közútkezelő határozza meg. Az alkalmazandó beavatkozás eldöntésében minden esetben szerepet játszik a gazdaságosság. A különböző technológiák árban, várható élettartamban, elérhető forgalombiztonsági szintben, stb. jelentősen eltérnek egymástól.

Burkolat megerősítésnél és új út építésénél az építendő pályaszerkezeti rétegeket méretezni kell: ebben az esetben a szükséges aszfaltrétegek vastagságának elsődleges szerepe van. Az e tárgyba tartozó technológiák az alábbi alapanyagokat használják:
• kötőanyag (kőolajszármazék);
• ásványi anyagok (homok, kavics, murva, zúzottkő, stb.);
• töltőanyag ((kőlisztek, nagyrészt mészkőliszt);
• segédanyagok (a technológiától függő, ált. kis mennyiségben szükséges speciális anyagok).

Az eljárások jellegük alapján lehetnek:
• keverékgyártás és bedolgozás;
• szórásos technológiák.
A keverékgyártás történhet helyileg keverőtelepen, de készülhet a bedolgozás helyszínen, azzal esetleg egy folyamatban is. A szórásos technológiák alapvetően egy kötőanyag permetezésből, majd zúzalékszórásból és hengerlésből állnak.

Az eljárások az alkalmazott gyártási és bedolgozási hőmérsékletek alapján lehetnek:
• hideg;
• félmeleg;
• meleg eljárások.
Az alkalmazandó hőmérsékleteket a felhasznált kötőanyag határozza meg. Az utóbbi időben különböző adalékszerek és új gépészeti megoldások eredményeként a fenti eljárások köre jelentősen kibővült. Ezen új eljárások nem annyira a gazdaságosság, sokkal inkább a környezetvédelem egyre szigorodó elvárásait igyekeznek kielégíteni.
Az alkalmazott kötőanyagok lehetnek:
• útépítési bitumen;
• modifikált bitumen;
• útépítési bitumen modifikáló szerrel;
• hígított bitumen;
• speciális bitumenes kötőanyag;
• normál bitumenemulzió;
• modifikált bitumenemulzió.

Hideg technológiákhoz bitumenemulziót, a félmeleghez hígított bitument, ill. speciális bitumenes kötőanyagot, a meleg eljárásokhoz normál vagy modifikált bitument használnak.

Az aszfaltiparban az utóbbi években megjelentek az első generációs EN szabványok, melyek hatálybaléptetése hazánkban is kötelező. A tárgybeli európai szabványok közül a Magyarországon leginkább használatos előírásokból ún. Nemzeti Alkalmazási Dokumentumok (NAD-ok) készültek. Szakmai megegyezés alapján az EN szabványokra vonatkozó útügyi műszaki előírásokat Magyarországon az európai szabványok NAD-jainak tekintjük. Ezek közül a legfontosabb EN szabványok a következők:
Melegaszfalt keverékek:
1. MSZ EN 13108-1:2006 Aszfaltbeton
2. MSZ EN 13108-2:2006 Aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez
3. MSZ EN 13108-3:2006 Lágyaszfalt
4. MSZ EN 13108-4:2006 Érdesített homokaszfalt
5. MSZ EN 13108-5:2006 Zúzalékvázas masztixaszfalt
6. MSZ EN 13108-6:2006 Öntött aszfalt
7. MSZ EN 13108-7:2006 Porózus aszfalt
8. MSZ EN 13108-8:2006 Visszanyert aszfalt

Az ezekhez kapcsolódó útügyi műszaki előírások az alábbiak:
1. ÚT 2-3.301-1:2010 Aszfaltbeton
2. ÚT 2-3.301-2:2010 Aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez
3. ÚT 2-3.301-5:2010 Zúzalékvázas masztixaszfalt
4. ÚT 2-3.301-6:2010 Öntött aszfalt
5. ÚT 2-3.301-8:2008 Visszanyert aszfalt

Az útpályaszerkezeti aszfaltrétegekre az ÚT 2-3.302:2010 sz. útügyi műszaki előírás vonatkozik, míg az aszfaltburkolatok fenntartásáról az ÚT 2-2.103:2007 sz. útügyi műszaki előírás rendelkezik. Fontos megemlíteni az MSZ EN 13108-20:2006 sz. európai szabványt, mely a típusvizsgálatokat szabályozza, valamint az üzemi gyártásközi ellenőrzésről szóló MSZ EN 13108-21:2006 sz. EN szabványt. A legfontosabb európai szabványok sorát az MSZ EN 12697-es vizsgálati szabványsorozat zárja.

1.2 Az útpálya-szerkezeti rétegek előállításának környezetet befolyásoló tényezői
1.2.1 Az alapanyagok gyártásának körülményei
A kötőanyagokat kőolajból atmoszférikus, ill. vákuum-desztillációval gyártják. Az egyes bitumenfajták paramétereit fúvatott bitumenek hozzákeverésével biztosítják. Mindezen műveletekhez jelentős hőenergiára van szükség, amelyek előállítása alapvetően szennyezi a környezetet. A bitumenemulzióhoz felhasznált emulgeátor, ill. a modifikált bitumenekhez szükséges modifikáló szerek előállítása szintén energiaigényes.

Az ásványi anyagokat vagy vízfolyásból (kavics) vagy bányából (homok, zúzottkő) termelik tetemes energia-felhasználással. Az egyes termékek előállításához törő- és osztályozó-berendezés szükséges, szintén jelentős energiaráfordítással.
A töltőanyagok előállítása - elsősorban mészkőliszt - a fentiekhez hasonló energia-felhasználással jár.

1.2.2 Az útpálya előállításának körülményei
A keveréses technológiáknál a keverés energiát igényel, a félmeleg és meleg eljárásokhoz pedig az alapanyagokat 70-180 oC-ra fel kell melegíteni. Melegaszfalt gyártásánál 1 t aszfalt előállításához 7-10 kg fűtőolajat vagy azzal egyenértékű egyéb fűtőanyagot (gáz, szénpor, stb.) kell elégetni. Itt kell megemlíteni azt az új technológiát, amely az „alacsony hőmérsékletű aszfaltgyártás” nevet kapta. Ebben az eljárásban az alacsony keverési és bedolgozási hőmérsékletet speciális adalékszerek vagy új gépészeti megoldások ill. e kettő kombinációja teszi lehetővé.
A helyszíni újrahasznosításos technológiáknál a meglévő burkolatot melegítik fel gáztüzelésű infrasugárzókkal kb. 130 ºC-ra, majd melegmarás és kötőanyag, illetve javítóaszfalt hozzáadásával építik vissza egy speciális géplánc segítségével. Ugyanez a technológiai folyamat hideg marás alkalmazása esetén.
Szórásos technológiáknál az alkalmazandó hőmérséklet szabja meg az energiaigényt.

A gyártás és bedolgozás bitumen- és aszfaltgőzök levegőbe kerülésével, illetve porszennyezéssel jár. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a bitumen- és aszfaltgőzök nem okoznak egészségkárosodást (pl. tüdőrák) az ott dolgozóknak, a porszennyezést pedig sikerült a megengedett határérték alá szorítani az aszfaltkeverőtelepeken – mégis a szennyező források csökkentése az aszfaltipar fontos feladata lesz a jövőben is.

Az aszfaltbedolgozás nagy teljesítményű terítő- és tömörítő gépekkel történik, amelyek általában Diesel motorral működnek. Működésük során a közúti járművekhez hasonló mértékű zajjal és káros égéstermékek levegőbejutásával kell számolni. A talaj szennyezésétől - a hígított bitumen alkalmazását kivéve - nem kell tartani. A gyártás és bedolgozás alatt keletkező aszfalt hulladék másodlagos nyersanyagként teljes mértékben (100 %) hasznosítható az eredeti gyártási folyamatban. Ez az egyik legnagyobb előnye az aszfaltnak a többi építőanyaggal (pl.: beton) szemben környezetvédelmi szempontból.

2. Nevezési feltételek
A "Környezetbarát termék" védjegy használati jog elnyerésére benyújtott pályázat keretében a pályázó egy konkrét technológiával előállított termék vagy termékek minősítését kérheti. Ha a pályázat értékelési ideje alatt a pályázó az eljárást megváltoztatja, akkor új pályázatot kell beadnia.
A védjegy használatának elnyerése után az eredeti technológia megváltoztatása a védjegy visszavonását eredményezi.
A termék minősítésének alapja a 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet. A minősítő eljárás lefolytatására a KvVM Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. (továbbiakban: Társaság) illetékes.

3. Minősítési feltételek
3.1 Érvényességi kör:
Ez a minősítési feltételrendszer útburkolatok fenntartására szolgáló, ill. új útpálya-szerkezeti rétegekre vonatkozik és kizárólag a kőolajszármazékokból előállított (bitumenes) kötőanyagokat alkalmazó eljárásokra érvényes. Jelenleg az e tárgyba sorolható termékekek az ÚT 2-3.302:2010 sz. útügyi műszaki előírás 2a és 2b táblázata, ill. az ÚT 2-2.103 sz. műszaki előírás 4.2. és 4.3. pontja szerinti eljárások alkalmazásának eredményeként létrejött termékek képezik.
Az aszfaltkeverékek főbb követelményeit az
ÚT 2-3.301-1:2010 4.5. és 6. táblázata, az
ÚT 2-3.301-2:2010 3.1 és 3.2 táblázata, az
ÚT 2-3.301-5:2010 3. táblázata és az
ÚT 2-3.301-6:2010 3. táblázata határozza meg.
A rétegeknek meg kell felelniük az aktuális műszaki előírásoknak. Ezek alatt vagy az érvényes útügyi műszaki előírást, vagy a termékre vonatkozó Építőipari Műszaki Engedélyt (ÉME), vagy ETA-t (Európai Műszaki Engedély) kell érteni. A "Környezetbarát Termék" védjegyhasználati jog elnyerése nem helyettesíti a vonatkozó hatósági engedélyeket.
A környezetvédelmi követelmények értékelése egy, a pályázó termékkel azonos, de hagyományos vagy szabványos eljárással előállított termékkel való összehasonlítás alapján történik.
Referenciakeverékként (1. és 2. melléklet) a fenti műszaki előírásokban szereplő azonos, vagy nagyon hasonló funkciójú és követelményrendszerű aszfaltkeverékeket kell választani.

3.2 Műszaki követelmények:
A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a pályázó eljárással előállított pályaszerkezet milyen műszaki előírás követelményeinek felel meg. ÉME vagy ETA esetén azt a pályázathoz mellékelni kell. A technológia jellegéhez, a későbbi értékeléshez az 1. melléklet kitöltése szükséges.

3.2.1 Energia felhasználás:
Az energiatakarékos technológiák pályázhatnak eredményesen. Energiafelhasználás szempontjából az adott technológiával előállított útpálya-szerkezeti réteg akkor tekinthető kedvezőnek, ha:
• a szükséges alapanyagok előállításától a réteg beépítéséig felhasznált összes fajlagos energia legalább 10 %-kal kisebb a hagyományos eljárással előállított termékhez képest.
Az energia-felhasználás elbírálásához a 2. mellékletet kell mellékelni.

3.2.2 Anyagfelhasználás:
Amennyiben a műszaki előírások lehetővé teszik, a pályázó terméknek anyagtakarékosnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a pályázó termék fajlagos anyagfelhasználása nem lehet nagyobb a hagyományos módon előállított összehasonlító termékénél.
E kritérium teljesítését a két termék anyagmérlegével kell a pályázónak bizonyítania.

3.2.3 Minőségbiztosításai rendszer:
A pályázó mutassa be minőségbiztosítási rendszerét. Csatolható harmadik fél által kiadott tanúsítvány másolata, (pl. ISO 9001 vagy ISO 14001 szabvány szerinti működésről) vagy a minőségbiztosítási, illetve környezetközpontú irányítási rendszer cégszerű aláírással ellátott leírása.

3.3 Környezetvédelmi követelmények:
Az útpálya-szerkezeti réteg előállítása során a környezeti elemekbe kibocsátott káros anyagok mennyisége bizonyíthatóan kevesebb legyen, mint az azonos funkciójú, de hagyományos eljárással készült rétegek esetén.
Az útburkolat réteg kötőanyaga nem lehet hígított bitumen, továbbá nem tartalmazhat illékony szerves oldószert, formaldehid származékokat halogénezett szénhidrogéneket, vagy vízoldékony toxikus nehézfém tartalmú vegyületeket.
A pályázó termék és a környezet kölcsönhatását életútelemzés alapján kell mérlegelni, azonos funkciójú vagy összehasonlítható termékkel összevetve.

3.3.1 Légszennyezés:
A légszennyezési határértékeket az alkalmazott eljárás részfolyamataiban is be kell tartani. A keveréses technológiák esetén különösen a kibocsátott por, kéndioxid, nitrogénoxidok és a poliaromás ciklusos szénhidrogének (PAH) koncentrációjára kell hangsúlyt fektetni. A légszennyezési követelmények teljesítését mérési eredményekkel, a szükséges gépészeti megoldások meglétének leírásával kell bizonyítani.

3.3.2 Vízszennyezés
A termék előállítása során a vízvédelmi határértékeket be kell tartani. A pályázónak be kell mutatnia, hogy az építés teljes folyamatában az esetlegesen felhasznált víz megfelelő minőségben kerül vissza a környezetbe. A bizonyításhoz mérési eredmények ill. szakvélemények csatolása szükséges.

3.3.3 Talajszennyezés
A technológia alkalmazása során a talajba jutó anyag(ok) környezeti veszélytelenségét mérési eredményekkel ill. szakvéleményekkel bizonyítani kell.

3.3.4 Zajártalom
A környezet zajterhelésének a megengedett határértékek alatt kell lennie a réteg előállításának teljes folyamata alatt. A pályázónak az alkalmazott gépek és berendezések zajkibocsátását dokumentálni kell.

3.3.5 Hulladékkezelés
A termék előállítása során hulladékszegény technológiát kell alkalmazni. Az aszfalt hulladék másodlagos nyersanyagként újrahasznosítható. Hulladékképződés esetén a pályázónak szabályoznia kell a hulladékkezelés módját, illetve annak újrahasznosítását. Dokumentálni kell a másodlagos nyersanyagként felhasználható hulladék újrahasznosítását.
Modifikált bitumenes kötőanyag esetén a modifikáló szer is újrahasznosítható legyen.
A védjegyhasználó kötelezi magát, hogy a környezetbarát védjeggyel rendelkező termékének bontásából származó aszfalt hulladékot hasznosításra, illetve környezeti szempontból biztonságos ártalmatlanításra 100 %-ban visszafogadja.
A szórásos technológiát kivéve csak legalább 10 % visszanyert aszfaltot hasznosító termék pályázhat, amelyet az ÚT 2.3.301-8 sz. útügyi műszaki előírás követelményei szerint alkalmaznak.

4. Igazolás, bizonyítás
4.1 A pályázathoz csatolni kell:
- a termékre vonatkozó referencia jegyzéket;
- a 3.1., 3.2. és 3.3. pontban részletezett követelmények teljesítését igazoló dokumentumokat.
- az értékeléshez szükséges 1. és 2. mellékletet aszfalthoz értő független szakértővel kell igazoltatni.
4.2 A Társaság a felsorolt teljesítések eredményét szakértői értékelésben foglalja össze. A követelmények teljesítésének igazolására szolgáló vizsgálatok a pályázót, a Társaság által készített értékelés költségei a Társaságot terhelik.

5. Védjegy felhasználók
Pályázók, illetve védjegyhasználók lehetnek a új útburkolatok és fenntartásra szolgáló útpályaszerkezeti rétegek előállítói és beruházói.

6. Védjegyhasználat
6.1 A pályázó kijelenti, hogy termékeivel kapcsolatos védjegyhasználattal jogszabályt nem sért.
6.2 A "Környezetbarát Termék" védjegy használata kizárólag a Társaság által cégszerűen aláírt, határozott időre szóló védjegyhasználati szerződés alapján lehetséges.
6.3 Avédjegyhasználó kötelezi magát arra, hogy a védjegy használatának a szerződésben rögzített időtartama alatt betartja a termékre meghatározott minősítési követelményeket.
6.4 Avédjegyhasználó kötelezi magát arra, hogy hirdetéseiben a védjegyet a Társasággal egyeztetett módon használja.
6.5 Avédjegyhasználat meghosszabbítása a Társaságnál a lejárat előtt 4 hónappal indított egyszerűsített eljárással történik.

Állás keresőknek

Ingyen apró



Ingyen apró

Állások Careerjetről

Aszfaltozás Olcsón? 06209/881017

Az aszfaltozás története 2500 évre tekint vissza, először a babilóniaiak és a rómaiak alkalmazták. Ez a technika évszázadokon át bizonyított és ma újra és többszörösen bevetésre került.

Önálló elemként, vagy egységes építészeti keretében: a természetes vagy mesterséges burkolat kiváló tulajdonságokat és sokfajta felhasználási lehetőséget kínál.

Chat Építőipari

Aki Építőipari partnereket keres, és esetleg szeretne vele interneten keresztül csevegni annak ajánlom.


CHAT


aszfaltozás út és útépítés viacolorozás olcsó áron minőségi munka. aszfalt földmunka. Mélyépítés kiváló emberek. Modern gépek eladó termékek. Búzadara nyáj. Lakás eladó mindenki Magyarország FIDESZ, MSZP, LMP, JOBBIK

Aki esetleg unatkozna

A nap vicce

A Nap hírei:











Nagyobb térképre váltás






Idézetek



Szerelmes idézetek



Szerelmes idézetek


poema.hu // a versportál

Szerelmes versek

Szerelmes versek

Névnap



Névnapi köszöntő

Mindjárt karácsony:)


Karácsonyi gyerekversek

Ami igaz az igaz:






Idézetek


Szerelmes idézetek >>


www.szerelmesversek.hu


Szerelmes idézetek

Aszfalt

ÚTÉPÍTÉSI ANYAGOK
Azútpályánlebonyolódóforgalomterheitaföldműésapályaszerkezetegyüttesenviseli,ezértmindkettőnekmegfelelőteherbírással,illetveapályaszerkezetlegfelsőrétegénekmegfelelőfelületitulajdonságokkalkellrendelkezni.
Erdészetiutakpályaszerkezeténektervezésekorésépítésekoraforgalomigényeinekmegfelelő,fenntarthatóútpályátkelllétrehozniazeztkielégítőanyagokfelhasználásával.

A felhasználandó anyagok
Azutakpályaszerkezeténeképítéséhez:
•kőneműanyagokat,
•kötőanyagokat,
•másodlagosiparinyersanyagokat
használunkfel.
Akőneműútépítésianyagokapályaszerkezetteherbíróvázátalkotják.
Akötőanyagokapályaszerkezetekvázátkötikössze(pl.:bitumen,cementstb.)
Amásodlagosiparinyersanyagokhelyettesíthetnekkőneműanyagokatéskötőanyagokategyaránt.

A felhasználandó anyagok
Akülönbözőútépítésialapanyagokból,különféleeljárásokkal,műszakilagegyenértékűpályaszer-kezeteketlehetelőállítani.Azútépítésialap-anyagokkiválasztásánálezértkülönbözőszempontokatkellfigyelembevenni.
Kötőanyagkéntabitumeneketcélszerűválasztani,mertennektechnológiájaterjedtelMagyar-országon,ennekalakultkiaszellemiésműszakiháttere.Acementfelhasználásánakszorosabbtechnológiaikötöttségeitazerdészetiútépítésbennemlehetmaradéktalanulbetartani.Kivételezalólacementestalajstabilizáció.

A felhasználandó anyagok
Akülönbözőútépítésialapanyagokból,különféleeljárásokkal,műszakilagegyenértékűpályaszer-kezeteketlehetelőállítani.Azútépítésialap-anyagokkiválasztásánálezértkülönbözőszempontokatkellfigyelembevenni.
Kötőanyagkéntabitumeneketcélszerűválasztani,mertennektechnológiájaterjedtelMagyar-országon,ennekalakultkiaszellemiésműszakiháttere.Acementfelhasználásánakszorosabbtechnológiaikötöttségeitazerdészetiútépítésbennemlehetmaradéktalanulbetartani.Kivételezalólacementestalajstabilizáció.

A felhasználandó anyagok
Apályaszerkezeteknagytömegétalkotókülönbözőútépítésikőanyagokközülamegfelelőtkiválasztani:
•technológiai-műszaki,
•közgazdasági,
•környezetvédelmi
szempontokegyüttesmérlegelésévellehet.
Technológiaiszempontbólfontos,hogyakötőanyagésakőanyagtechnológiaiszempontbólmegfeleljenegymásnakésatechnológiánakmegfelelőműszakiháttér,illetveazennekmegfelelőtechnológiarendelkezésreálljon.

Az útépítési anyag ára
Azáratazalapanyagértéke,akitermelés,afeldolgozás,aszállításésakészletezésköltségeihatározzákmeg.
Azanyagértéke,akitermelés,afeldolgozásésakészletezésköltségeiviszonylagalacsonyak.Azárszempontjábólaszállításiköltségeklesznekmértékadóak.
Célszerűezértakisértékű,denagytömegbenfelhasznált,anyagotazútépítéshelyéhezközelbeszerezni.Előnybenkellrészesíteniahelyianyagokat,amelyeknekstabilizációkformájábankedvezőműszakitulajdonságaiisvannak.

Környezetvédelmi szempontok
Akörnyezetvédelemiszempontoknakmegfelelőanyaggazdálkodásalapelvei:
•Törekvésanagyobbélettartammegvalósítására
•Célszerű,azigénybevételnekmegfelelőanyagbeépítése
•Feleslegesanyagokelhagyása
•Helyettesítőanyagokfelhasználása
•Újrahasznosított,vagyújrahasznosíthatóanyagokalkalmazása
•Pontosadagolás
•Technológiaiváltás,amelyelőnybenrészesítiamechanikaimegoldásokat.

Környezetvédelmi szempontok
Azanyagköltségekcsökkentéseérdekébengyakranelmaradatermészetesanyagokfeldolgozása(osztályozása,törése),pedigcélszerűbbkisköltségűosztályozássalműszakilagisértékesebbétettanyagotválasztani.
Ajobbminőségűanyagugyandrágább,dejobbműszakitulajdonságaimiattkevesebbetkellbeépíteni.Ennekmegfelelőencsökkenaszállítandóanyagmennyiségéshosszútávonazútüzemeltetésésútfenntartásköltségeiiscsökkenek.

Útépítési anyagokműszaki előírásai
Azútépítésianyagokválasztékaitazokjelöléseit,valamintaminőségielőírásokatszabványokésműszakielőírásokrögzítik.
Azerdészetimagánutaképítésénélazelőírásosanyagtólésválasztéktólaköltségcsökkentésérdekébenellehettérni,haanemelőírásosanyagfelhasználásátatervezőindokoljaésamegfelelőtechnológiátaműszakileírásbanrögzíti,végülmegadjaazépítésiminősítésfeltételeit.
Nemvonatkozikezazokraaberuházásokra,aholaszabványosanyagokfelhasználásátírjákelő.

Kőneműútépítési anyagok
Természeteselőfordulásúanyagok:kitermelésutánváltozatlanminőségbenhasznosítjuk(pl.:homok,homokoskavics)
Továbbfeldolgozottanyagok:atermészeteselőfordulásúanyagokfeldolgozásával,atömörkőzetekzúzásávalésrostálásávalkészítik(pl.:zúzottkövek,zúzalékok)
Másodlagosiparinyersanyagok:kohósalakkő,amelyazacélgyártásmellékterméke,valamintkőbányameddők.

Előírások
Apályaszerkezetanyagánakmegkellfelelniaforgalombiztonságoslebonyolításaáltalmegköveteltfeltételeknek,amelyekakövetkezők:
•álljonellenadinamikushatásoknak,
•kopásállólegyen,
•fagyállólegyen.
Akőzeteketafentitulajdonságokszerintkőzetfizikaiosztályokba(Kf)soroljuk,amelyekmeghatározzákafelhasználásiterületetis.

Előírások
Akőzetfizikaiosztályokbasorolástkőzetfizikaivizsgálatokeredményeialapjánvégezzük.
Akőzetekbőlelőállítottútépítésikőanyagotabeépíthetőségszerintisosztályozzuk,amitalapvetőenaszemszerkezetitulajdonságokhatároznakmeg:
•szemcséknagyságszerintieloszlása,aszemeloszlás;
•szemcsékalakszerintieloszlása.

A kőzetfizikai jellemzők meghatározása
Szabványoseszközökkeléseljárásokkallaboratóriumbantörténik:
•AprózódásiveszteségLosAngelesdobban:akőzetellenállásátvizsgáljaadinamikusütőhatássalszemben;
•FelületiaprózódáséskopásDevaldobban(Devalkopás):akőzetellenállásátvizsgáljaadinamikuserőkkeléskoptatóhatássalszemben;
•Időállóságivizsgálat:nátriumszulfátosésmagnéziumszulfátosoldatbahelyezésselakristályosodásrepesztőhatásávalvégzik.


Vizsgálat
Avizsgálatcéljamegállapítaniakőzetellenállásátdinamikusütőhatásokkalszemben.
Avizsgálóberendezésegyvízszintestengelykörülforgódob,amelynekbelsőalkotójáraegyacélperemetrögzítenek.
Adobbanelhelyezikaszemnagyságszerintösszeállítottvizsgálatianyagotésazütőhatástfokozóacélgolyókat.
Adobotpercenként30-33fordulattalazelőírtfordulatszámeléréséig(500vagy1000fordulat)forgatják.
Adobbólkivettanyagot1,6mmlyukbőségűszitánátkellmosni,majdafennmaradószemcséket105˚C-ontömegállandóságigkikellszárítani.
Avizsgálateredményeazaprózódásiveszteségésakezdetitömeghányadosa:
Ahol:aLAm=LosAngelesaprózódás
M=avizsgálthalmazkezdetitömege
Ma=avizsgálatutánaz1,6mm-esszitán
fennmaradthalmaztömege.

Avizsgálattalakőzetfelületénekellenállásátjellemezzükadinamikuserőkésakoptatóhatásokkalszemben.
Avizsgálóberendezésegyferdénelhelyezkedő(vízszintessel30˚-osszögetbezáró)dob,amelyvízszintestengelykörülforog(átmérő200mm,magasság340mm).Ebbeaszemeloszlástólfüggőmennyiségűvizsgálatianyagotmérünkbe.
Avizsgálatotszárazonvagynedvesenvégezhetjükel,ígybeszélhetünkszárazésnedvesDeval-vizsgálatról.

Ahengertpercenként30–33fordulattalazelőírtfordulatszámigkell(10000vagy15000fordulat)forgatni,majdateljesanyagot1,6mmlyukbőségűszitánátkellmosni,végülsúlyállandóságigkikellszárítani.AzeredményaDeval-kopás:
aholaD=Daval-kopás
M=vizsgálthalmazkezdetitömege
Mk=aprózódás,koptatásutánaz1,6mm-es
szitánfennmaradthalmaztömege

Akőzetekkopásállóságánakvizsgálatáraésminősítéséreavizesmikro-Devalvizsgálatotírjákelő.
Avizsgálóberendezésegyvízszintestengelykörülforgódob(átmérője154mm,hossza200mm),amelybe10mmátmérőjűacélgolyókbólállókoptatótöltetetkellelhelyezni.
Akőanyaghalmaz,akoptatótöltetésadobbelsőfelületeközöttfellépősúrlódáskoptatjaamintát.Akiértékelésazelőzőhözhasonlóantörténik.

Akorábbanhasználtfagyasztásosmódszerhelyettazértterjedtelezavizsgálat,mertasóoldatkristályosodásanagyobberővelrepesztiakőzetet,mintafagyésaközutaksózásamiattezazigénybevételváltmértékadóvá.
Avizsgálathoztelítettnátrium-ésmagnézium-szulfátoldatothasználunk.Avizsgálandókőanyagszemeloszlásaalapjánmeghatározottmennyiségű,„dmin”minimálisszemcseméretetmeghaladókőanyagotdrótkosárbarakunk,majdamintát16–20óraidőtartamraazoldatbahelyezzük.

Amintátazoldatlecsepegéseutánkiszárítjukéslehűtjük.Azötciklusbanmegismételtkristályosításutánamintátdminlyukbőségűszitánátmossukésmegmérjükaszitánfennmaradtanyagtömegét.Afagyállóságotazaprózódástömegarányávalfejezzükki:
aholaMgm=aprózódástömegaránya
M=dminátmérőnélnagyobbátmérőjű
halmaztömegeakristályosodáselőtt
Mk=dminlyukbőségűszitánfennmaradt
szemcséktömegekristályosodásután21Időállósági

Azutakpályaszerkezeteakőanyagszemcséshalmazábólépülfel.
Akőanyagfelhasználásához–atechnológiakialakításához,illetveatechnológiaigényeinekkielégítéséhez–ismernikellazegyesszemcsék,illetveahalmazbanegymásrahatószemcsékméretbeliésfelületitulajdonságait.
Aszemcsékéshalmazaikismeretévelagranulógiafoglalkozik.

Aszemeloszlásmeghatározásátatalajmecha-nikábanelmondottaknakmegfelelőenszitálássaléshidrometrálássalvégezzük.
Aszitáláshoznégyzeteslyukúszitákbólállószitasorozatotkellhasználni.Aszemeloszlásigörbétaszemilogaritmikusrendszermellettolyanrendszerbenisábrázolhatjuk,amelybenazabszcisszánazátmérőtnégyzetgyökösléptékbentüntetjükfel.Ezazaszfaltéscementtechnológiák-nálmegkívántlegtömörebbállapototjelentőszemeloszlásigörbeábrázolásánáljelentelőnyt.

Ahomokegyenértékkelahomokszennyezők(szervesésszervetlenanyagésiszap)mennyiségétésminőségétjellemezzük.
Avizsgálatahomokésahomokszennyezőkeltérőülepedésisebességénalapul.Avizsgálatotahalmaz2mm-esszitánátesettrészénkellelvégezni.
Aszabványosméretekkelrendelkezőtalpasmérőhengerbe88cm3térfogatúanyagothelyezünk,ésmérőoldattal(desztilláltvíz,kalcium-klorid,glicerinésformaldehidelőírásoskeveréke)jelretöltjük.


Homokegyenérték vizsgálata
 A feltöltött mérőhengerben
lévő anyagot felrázzuk,
majd a szuszpenziót 20
percig ülepedni hagyjuk.
 A pelyhesedett és ülepített
finom szemcsék és a
homok éles határvonallal
válik el egymástól.
 A homokegyenérték meghatározásának
képlete:
 h1, h2 mm-ben


Szemcsealak vizsgálata
 Befolyásolja a szemcsék
ellenálló képességét különféle
külső hatásokkal
szemben.
 Legkedvezőbb az ideális
gömb vagy kocka alakot
megközelítő zömök
kubikos szemcsealak.
 A lemezes és tű alakú
szemcsék aprózódásra
hajlamosak.

 Zömök:
h/sz < 1,5 és v/sz > 0,5
 Hosszúkás:
h/sz ≥1,5 és v/sz > 0,5
 Lemezes:
h/sz<1,5 és v/sz  0,5
 Lemezes és hosszúkás:
h/sz ≥ 1,5 és v/sz  0,5

Azútépítésikőanyagokatalapvetőenkétszempontszerintminősítjük:
•milyenannakakőzetnekaminősége,amibőlakőanyagotelőállítottuk(kőzetfizikaicsoportosítás);
•milyenakőzetbőlelőállítottszemcséshalmazszemeloszlásaésaszemcsékalakja(osztályozásiélességéstörésiminőségszerinticsoportosítás).

Referenciavizsgálatok:10-14mmszemnagysághatárú„referenciamintán”végzikavizsgálatokat.Aközetfizikaicsoportjelöléseekkor:Kf-Ad/D-r,aholKf(közetfizikaijellemző),„A”(közetfizikaicsoportjele),ad/Dalegkisebbéslegnagyobbátmérőtjelöli,„r”areferenciavizsgálatrautalójel.
Alternatívvizsgálatok:akőanyaghalmazsajátszemeloszlásihatáraiközöttianyaggalvégzikavizsgálatot.Akőzetfizikaicsoportjeleekkor:Kf-Bd/D-a,aholaz„a”azalternatívvizsgálatrautalójel.

Referenciavizsgálatalapjánazegyesvizsgálatieredményekminőségijele:avizsgálatjele,lábindexbenavizsgálatiszempontramegadottlegnagyobbmegengedettérték.pl.:37%aprózódásiveszteségetmutatókőzetjeleLA40,amelynélazaprózódásiveszteség35-40%közötti.
Alternatívvizsgálatbólszármazóeredményekjelölése:aLA40d1-d2,aholLAavizsgálatjele(LosAngeles),40aminőségiosztályjele(mintelőbb)d1-d2ahalmazlegkisebbéslegnagyobbszemcsemérete.

AkőzeteketaLos-Angelesaprózódás,aMikro-Devla-kopásésakristályosításiaprózódásalapjánakövetkezőkőzetfizikaicsoportokbasorolhatjuk:
•Referenciavizsgálatokalapján:
Kf-0d/D-r,Kf-Ad/D-r,Kf-Bd/D-r,Kf-Cd/D-r,Kf-Dd/D-r,aminbelülaCésDjelűminőségicsoportkét-kétalcsoportraoszlik:Kf-C1d/D-r,Kf-C2d/D-r,Kf-D1d/D-r,Kf-D2d/D-rjelöléssel
•Alternatívvizsgálatokalapján:
Kf-0d/D-a,Kf-Ad/D-a,Kf-Bd/D-a,Kf-Cd/D-a,Kf-Dd/D-a,aminbelülaCésDjelűminőségicsoportkét-kétalcsoportraoszlik:Kf-C1d/D-a,Kf-C2d/D-a,Kf-D1d/D-a,Kf-D2d/D-ajelöléssel

Azútépítésénekhelyszínéntalálhatótalajáltalábanalkalmasaföldműmegépítésére.
Bizonyosesetekbenahelyitalajkötőanyagbekeverésévelstabilizálható,amellyelönállópályaszerkezetirétegetislétrehozhatunk.
Atalajokstabilizálásakorakedvezőtlentulajdonságokatisigyekszünkcsökkenteni(pl.:agyagtalajokmésszelvalóbekeverése)

Ahomok(H),ahomokoskavics(HK)ésakavics(K)lazaüledékeskőzethalmazok,amelyekaprózódásutánlecsiszolódtak,ezértaszemcséklegömbölyítettek.Ezeketahalmazokatfőkéntkvarcéskvarcitszemcsékalkotják.Kitermelésihelyükszerintmegkülönböztetünkfolyamiésbányakitermelésűhomokot,homokos-kavicsotéskavicsot.Elkülönítésükaszemcseátmérőszerint:
•homok:max.szemcseátmérő<4mm
•kavics:min.szemcseátmérő>4mm
•homokoskavics:max.szemcseátmérő>4mm,min.szemcseátmérő<4mm34

Nyersterméknek(N)nevezzükabányászatközbenkitermeltanyagot.
Atermészetesszemeloszlásútermék(T)felsőszemnagyságaelőírt,szemeloszlásapedigatermészetesalsóésazelőírtfelsőhatárközöttahelyszínentalálhatótermészetesszemeloszlás.
Előírtszemeloszlásútermék(E)d=0éselőírtfelsőszemnagyságközéesőtermék,amelynekszemeloszlásaelőírtszemeloszlásihatárgörbékközéesik.

Osztályozottterméket(O)anyerstermékbőlmosással,töréssel,osztályozássalállítunkelő,meghatározottméretűalsóésfelsőszemcsehatárokközött.
Kavicsbóltörtterméket(Z)akavicsművitörésévelállítunkelő,ekkorahalmazlegalább90tömeg%törtanyagottartalmazzon.
Vegyestermékről(V)beszélünk,haatermészetesaprózódásúszemekmellettmég10–90tömeg%törtanyagisvanahalmazban.

Azerdészetiútépítésekhezfelhasználthomok,kavics,homokos-kavicssajátbányábólvagyanyagnyerőhelyrőlisbeszerezhető.
Célszerűlennekisberuházássalezeketabányákatésanyagnyerőhelyeketúgyberendezni,hogyottlegalábbtermészetes(T)éselőírt(E)szemeloszlású,esetlegtört(Z)ésvegyes(V)terméketlehessenelőállítani,amelyjelentősennövelnéabelőlekészítettszerkezetekhasználatiértékétésgazdaságosságát.

Üledékeskőzetektermészetesaprózódásávaljönlétre(dolomit,mészkő).
Nemszabványosválaszték,deerdészetiutaknálfelhasználható.
Amurvafelhasználásávalépítettpályaszer-kezetekélettartamakisebb,útfenntartásiigényemagasabblesz.
Amurvátáltalábanabányábólkikerülőminőségben,osztályozatlanulhasználjukfel,deazosztályozássalelérhetőelőnyökazelőbbiekhezhasonlóak.

Zúzott kű
Előírtkőzetfizikaijellemzőkkelbíró,természeteselőfordulásúkőzetekaprításával(zúzásával)ésosztályozásávalelőállított,meghatározottszemnagysághatárokkalbírótermék.
Azúzottköveketelsősorbanosztályozásiélességükéstörésiminőségükalapjáncsoportosítjuk.
Azosztályozásiélességetarögzítettalsóésfelsőátmérőhatároknálkisebb,illetvenagyobbszemcséktömegarányávaljellemezzük.
Atörésiminőségetakedvezőtlenalakúszemcséktömegarányávalfejezzükki,mertezekmennyiségetöbbszöritörésselcsökkenthető.

Termékosztályok
Ztermékosztályt(zúzottkövet)amelyaleglazábbosztályozásiélességűatörésiminőségelőírásanélkül.
NZtermékosztály(nemeszúzottkövek),amelynélazosztályozásélességeazelőbbinélszigorúbb,atörésiminőségreutalólemezesszemekmennyiségead>5mmhalmazbanlegfeljebb50tömeg%lehet.
KZtermékosztályminősítésűzúzottkövekszigorúosztályozásiminőségetjelentenek,alemezesszemekmennyisége20–35%közöttváltozhat.

Termékosztályok és frakcióhatárok
ZKtermékosztálybaazúzottkavicsoktartoznak.
TZésTZKazegyedilegtervezettszemeloszlásúzúzottkőészúzottkavicstermékosztályok.
Azúzottkövetalegkisebbéslegnagyobbátmérőkszerintfrakciókbasoroljuk.Azalapfrakciókszemeloszlásaszűkszemcseátmérőhatárokközöttváltoznak,anyújtottfrakcióktöbbfrakcióhatártfoglalnakmagukba.Afrakcióhatárokazalábbiak:
Ztermékosztályban:
Z0/4,Z0/11,Z0/22,Z0/32,Z0/45,Z0/80,Z4/22,Z22/45.41

Termékosztályok és frakcióhatárok
NZtermékosztályban:
NZ0/2,NZ0/4,NZ4/11,NZ11/22,NZ22/32,NZ32/56
KZtermékosztályban:
KZ2/4,KZ4/8,KZ8/11,KZ11/16,KZ16/22,KZ22/32
ZKtermékosztályban:
ZK0/4,ZK4/8,ZK4/11,ZK8/11,ZK8/16,ZK11/2242

Korábbana35mmlegnagyobbszemnagyságnálkisebbátmérőhatárokközéesőválasztékokatzúzaléknaknevezték.Ezakifejezésnapjainkigfennmaradt,ezérteztacsoportosításttovábbraiscélszerűhasználni.
Atermékosztályokkialakításánálazaszfaltútépítésigényeitvettékfigyelembe.AzerdészetiútépítésbenelterjedtmakadámésaszfaltmakadámpályaszerkezetekzúzottkőpályáinaképítéséhezakorábbiZ20/55,Z55/80választékokategyeskőbányákmégelőállítják,vagyazennekmegfelelőújakZ22/56,Z56/80isbeszerezhetők.

Terméskő
Atermésköveketelsősorbanműtárgyaképítéséhezhasználják.Osztályozásuk:
•kőzettanilag:mállottságésannakelőre-haladottságaalapján;
•kőzetfizikailag:testsűrűség,nyomószi-lárdság,időállóság,szárazill.nedvesDevalértékalapján;
•darabméret:hossz/szélesség,vastagság/szélesség,valamintalegkisebbéslegnagyobbméretalapján.

Terméskövek termékcsoportjai
TFjelűterméskőforgács03–15cm
TAjelűtömbösterméskő15–25cm
TBjelűtömbösterméskő15–40cm
TCjelűtömbösterméskő20–60cm
TDjelűtömbösterméskő20–60cm
TRjelűtömbösterméskövetalapfelülethosszméreténekésazarramerőlegeslegnagyobbméreténekaszorzatával(dm2)kelljellemezni,mertezeketaköveketrézsűburkolásrahasználjukésalapméretkiválasztásaennekalapjánlehetséges.

Kőanyagok kitermelése
Atömörkőzeteketkőbányákban,atalajtésalazaüledékeskőzeteketanyagnyerőhelyekentermelikki.
Az1960-asévekvégéigazerdőgazdaságokkezelésébentöbbkőbányaműködött,amelyekazerdészetiútépítéskőigényétakorműszakiszínvonalánakmegfelelőenjólkielégítették.
Ameglévőnéhánykőbányafelszereltségealapvetőenhiányos,amelylehetetlennétesziaminőségikőtermelést.Célszerűlenneezeketolyanszintigfejleszteni,amelylehetővétesziajobbminőségűkőanyagtermelését.

Kőbányák és anyagnyerőhelyekkialakítása
Kőbányákatésanayagnyerőhelyeketlétesítenicsakszakhatósági(önkormányzati,földhivatali,bánya-kapitányságistb.)engedélybirtokábanlehet,abiztonságielőírásokmesszemenőbetartásával.
Abányaésanyagnyerőhelyterületénekkijelöléskorfontosszempont,hogyazkapcsolatbanlegyenegyúttal,mástevékenységekzavarásanélkül.
Abányanyitáselsőlépeseahumuszos,értéktelen,mállottkőzetbőlállórétegafedőtalajréteg(lefedésimeddő)eltávolítása.Eztlefedésneknevezzük.

A bánya általános kialakítása

 Lefedés után kialakul a
fedőszint. Ennek min.
szélessége 4 m, vagy a
fedőréteg vastagságának
fele.
 A bányaművelés közben
eltávolított anyag helyén
a bányaudvar alakul ki,
amelyet a bánya
homlokfala határol.
Ahomlokfalegyetlenfolyamatosmunkávalmegbontottszakaszaafrontszélesség.
Keskeny,magaskőzetelőforduláskorabányafaltöbbszintretagolódik.Célszerű,haegy-egyszintszélessége4m,illetveaszintekközöttibányafalmagasságánakfele,harmada.
Kicsibányákbanazegyszintűművelésrekelltörekedni.
Abányafalállékonyságátfolyamatosanbiztosítanikell.Akőzeteketalávájássaljövesztenitilos!
A bányaudvar víztelenítése50
Avíztelenítésmegoldásaattólfügg,hogyakörnyezőterep,atalajvízésabányaudvarszintjeegymáshozképesthogyanhelyezkedikel:
Atalajvízszintfölöttelhelyezkedőbányaudvarvíztelenítésétárokrendszerrellehetmegoldani.Azösszegyűjtöttvízabányaudvarbólakörnyezőterepenelvezethető,vagyavizetegyhelyenkellösszegyűjteni,ahonnanazelszivároghat,vagykiszivattyúzható.
Talajvízszintalattabányaudvartnemvíztelenítjük,hanemazanyagotvízalattikotrássaltermeljükki.

Akészletgazdálkodáséskörnyezetvédelemszempontjábólfontoslenne,haabányameddőiparimelléktermékként,vagymásodlagosiparinyersanyagkéntlehetnefelhasználnialacsonyabbrendűlétesítményeképítésénél.
Ennekfeltétele,hogyakülönbözőhelyenkeletkezőmeddőketelkülönítvetárolják.Ezazértfontos,mertakülönbözőmeddőknekazanyagaáltalábanközelazonosminőségű,aminekismeretébenatovábbfelhasználáselőírásaitismeglehetadni.

Aszilárdkőzetekkialakulásakorésageológiaikorokfolyamánfellépőtektonikuserőkhatásáraakőzetanyagábanrepedésekkeletkeznek.
Ezekarepedésekpados,lemezes,oszloposéskockáselválásokateredményeznek,amelyekabányaműveléstésazanyagfelhasználhatóságáterősenbefolyásolják.
Akőbányábankialakítottszintekszámát,akőzetbenelőfordulóelválások,afalmagasságaésomlásveszélyességehatározzameg.Abányafejthetőteljeshomlokfallaléstagolthomlokfallal.

Kőbányák művelése
Akőbányákbanakövetrobbantássaljövesztik.ArobbantásoknálazÁltalánosRobbantásiBiztonságiSzabályzatbanfoglaltakatkellbetartani.Robbantanicsakvizsgázottrobbantómestervezetésévellehet.
Arobbantáshozakőzetbenrobbantólyukatkellkialakítani.Kisebbmennyiségűkőzetfúrólyukasrobbantássaljöveszthető.
Nagyobbmennyiségűkőzetetkamrázottrobbantással,vagytárókbanelhelyezettrobbanóanyaggallehetjöveszteni.

Arobbantólyukakelhelyezésétakőzetrepede-zettségeésakőzetkeménységehatározzameg.
Arobbantólyukakatakőzetelválásilapjairamerőlegesencélszerűelhelyezni.

Afúrólyukkézzelvagygéppelkészíthető.
Agépikialakításeszköze:
•keménykőzetbenafúrókalapács,
•puhakőzetbenafejtőkalapács.
Ezeketazeszközöketsűrítettlevegőhajtjameg,amitrobbanómotoroslégsűrítőállítelő.
Arobbantáshozrobbanóanyagot,gyutacsot,gyújtózsinórtilletveelektromosindításkorvillamosgyújtóberendezésthasználunk.ArobbanóanyagaPaxit-3kezelésbiztosbiztos,nemtúlhevesrobbanóanyag.

Arobbantólyukbaelőszörarobbanóanyagegyrészétkellbetöltenienyhetömörítéssel.Errekerülazindítótöltet,amiegykisebbcsomagrobbanóanyagbaelhelyezettgyutacsagyújtózsinórral,vagyarobbantóvezetékkel.Ezutántöltjükaszükségesrobbanóanyagtovábbirészétarobbantólyukba,végülaztvalamilyentömítőanyaggal(agyag,talajstb.)lefolytjuk.
Abiztonságosrobbantásérdekébenmamármajdnemkizárólagosanazelektromosindításthasználják,mertígykisebbazesélyeannak,hogymaradfelnemrobbanttöltet.

Azerdészetikezelésbenlévőkiskapacitásúbányákban–aholazelsőrendűcélazútépítésikőanyagelőállítása–alerobbantottkövetelőszörosztályoznikell.
Elkellkülöníteniaztakőzetfrakciót,amelyazonnal,vagykismunkávalterméskővéalakítható,azazonnalzúzhatókőzetrészt,valamintazokatanagykőtömböket,amelyeketatovábbifeldolgozáselőttmégaprítanikell.
Azelőtöréstkézzel,vagytovábbirobbantássallehetelvégezni.

Azúzásraszántkövetpofás,vagykúposkőtörőzúzzaakívántméretűre.Afrakciókathengeres,vagysíkrostánválasztjákszét,osztályozzák.Atörésiminőségjavításáraismételttörésisvégezhető.
Akőbányákbelsőanyagmozgatásárarakodógépetésszállítószalagothasználhatunk.Megfelelőszintkülönbség(min.9m)lehetővétesziazenergiatakarékoscsúszdákműködtetésétis.
Azelszállítandóanyagotadepóniákbólcélszerűpuffertárolókbajuttatni.

Nagyobb anyagnyerőhelyekművelése
Anyagnyerőhelyekazokalazakőzetbennyitottbányák,amelyekbőltalaj,homok,homokos-kavicsvagykavicstermelhetőkiazútépítésközelében,állandóvagyideiglenesjelleggel.
Azanyagotabányafalbólfejtő-rakodógéptermelhetiki,amelyegybenaszállítóeszközökmegrakásátiselvégzi.
Tömörebbtelepülésűrétegekben,vagyhaabányafalatnemlehetfejteni,atérszintetlehetmélyíteni.Akitermelendőanyagotdózerlazítjafeléstoljanagyobbhalmokbaésrakodógéprakjaaszállítóeszközre.

Fontos,hogyakisebbanyagnyerőhelyekneakadályozzákagazdálkodástésegybenmegfeleljenekabalesetelhárításiéstájesztétikaiszempontoknakis.
Anagyobbanyagnyerőhelyek(20–30m3/napteljesítményfölött)folyamatosmunkájátmárcélszerűmegtervezniésszervezni.Amegfelelőteljesítményeléréséhezazegészmunkafolyamatotgépesítenikell.
Ahatékonyanyagfelhasználásérdekébencélszerűezekenazanyagnyerőhelyekenkisebbteljesít-ményűkőtörőtésosztályozótisfelállítani.

Azanyagnyerőhelybelsőanyagmozgatásagravitációsúton,vagyszállítószalaggaloldhatómeg.
Aszállítószalagvízszintesselbezártszögenehaladjamegaszállítottanyagramegadotthatárértéket.Abiztonságosszállításszempontjá-bólaszállítószalagotnemcélszerű20˚-nálmeredekebbállásbanhasználni.
Agyorsrakodásbiztosításaérdekébenazanyagotittispuffertárolóbakelljuttatni.
Azüzemeltetéskorabalesetelhárítási,akörnyezetvédelmiésakészletgazdálkodásiszempontokatfigyelembekellvenni.

Kötőanyagok
Bitumen:azaszfaltpályaszerkezetirétegekkötőanyaga
Cement:abetonvagycement-stabilizácóspályaszerkezetirétegekkötőanyaga
Mész:akötötttalajokútépítésiszempontbólkedvezőtlentulajdonságaicsökkenthetőkasegítségével,illetveadalékanyag

Bitumenek
Akőolajszakaszoslepárlásaután,adesztillációsbitumenbőlállítjákelőúgy,hogyfúvatássaloxigéntáramoltatnakkeresztülrajta.Azígykeletkezettútépítésibitumenegynormálhőmérsékletenszilárd,kagylósantörő,termoplasztikusanyag.Fajtáiakövetkezők:
•útépítésibitumenek
•higítottbitumenek
•bitumenemulziók

Útépítési bitumenek
Azútépítési,vagyrövidenutibitumenekamelegeljárássalkészített,kishézagtartalmú,tömöraszfaltokkötőanyaga.
Abitumenazaszfaltbeépítéseutánlehűlvefejtikikötőképességét,mertabeépítésutánlehűlőbitumenvisszanyerimerevállapotát.
Abitumenektulajdonságaitkülönféleanyagokadagolásávaljavíthatják.Ezekabitumenekamodifikáltbitumenek.

Az útépítési bitumenek fontosabb jellemzői
Abitumentulajdonságaitalapvetőenazalapanyagkéntfelhasználtkőolajtulajdonságaiszabjákmeg,amelyetagyártásközbenbizonyoshatárokközöttmódosítanilehet.Abitumenektulajdonságaitkétféleszempontszerintvizsgáljuk:
•akémiaijellegűvizsgálatokkalabitumenösszetételét,akémiaitulajdonságokathatározzákmeg,
•afizikaijellegűvizsgálatokkalaviszkozitásra,ahőérzékenységreésahőtűrőképességrevonatkozóadatokatkapjukmeg,amelyektechnológiaiszempontbólfontosak.

A penetráció
Apenetrációabitumenkeménységérejellemzőszámérték,amelyetazutibitumenegyesválasztékainakelkülönítésérehasználunk.
Apenetrációegyszabványoskialakítású100gtömeggelterhelttű5sec.alattibehatolásánakmélységea25˚Chőmérsékletűbitumenbe,0,1mm-benkifejezve.

Lágyuláspont
Alágyuláspontazahőmérséklet,amelyenabitumenlassanfolyóssáválik.Meghatározásagyűrűs-golyóslágyuláspontvizsgálattaltörténik.Avizsgálathozhasználtkészülékvázakétegymástól25mmtávolságralévőacéllap.Afelsőacéllaponkialakítottkörnyílásbakellelhelyezniabitumennelmegtöltött16mmbelsőátmérőjű,6,4mmmagasságúrézgyűrűt.

Abitumenre3,5gtömegű9,5mmátmérőjűacélgolyótkellhelyezni.Azösszeállítottberendezéstvízfürdőbekellállítani,amelynekhőmérsékletétpercenként5˚C-kalkellnövelni.Ahőmérsékletnövekedésénekhatásáraabitumenmeglágyul,agolyósúlyaabitumentlehúzzaa25mm-relmélyebbenlévőalsószintre.Azehheztartozóhőmérsékletalágyuláspont(35˚-80˚C).

Töréspont
AtöréspontotaFraas-félekészülékkelhatározzukmeg.Akészülékegyolyanmechanikusszerkezet,amellyelegy0,4gbitumennelbevont2×4cmméretűacéllemeztlehetfolyamatoshűtésközbenelőírásszerinthajlítgatni.

Ahajlítottacéllemezalakváltozásaitabitumenfilmegybizonyoshőmérsékletigjólköveti,majdelkezdrepedezni.Atöréspontazahőmérséklet,amelyenabitumenfilmahajlításhatásáramegreped.
Azútépítésibitumenektöréspontja-20˚Cés+3˚Cközöttváltozik.
Abitumentulajdonságaannálkedvezőbb,minélalacsonyabbatöréspontjaalágyulásponthozképest.Eztaviszonytaplasztikushőtávolságfejeziki,amelyalágyuláspontésatöréspontközöttihőmérsékletkülönbség.(kedvező:60-65˚C)

Duktilitás
Abitumenszívósságáraésképlékenységéreutalabitumennyújthatósága.Aduktilitást25˚Chőmérsékletűvízfürdőbehelyezettszabványosméretű,piskótaalakúpróbatestenmérjük,amelyet5cm/percsebességgelnyújtunk.
Aduktilitásazacm-benkifejezetttávolság,aholamegnyújtottbitumenszálelszakad.(5-100cm)

Aztvizsgálja,hogymagashőmérsékletenhogyanváltoznakmegabitumenminőségétkifejezőjellemzők.
Azöregítésivizsgálatkorszabványoskialakításútálban50gbitument5órahosszúideig,163˚C-ontárolunk.Azöregítésutánmérjükasúlyveszteséget,amelynemlehettöbb1%-nál.
Ezenkívülújramegkellhatároznia25˚C-onmértpenetrációtésduktilitást.Azöregítésutánmértértékeknélacsökkenésnemléphetitúlaszabványbanmeghatározottértéket.

Azútépítésibitumenekválasztékaita25˚C-onmértpenetrációjukalapjánkülönítikelésnevezikmeg.Aszabványosválasztékokezekszerint:
20/30,35/50,50/70,70/100,100/150,160/220
Abitumeneketfeloszthatók
•lágybitumenekre:100/150,160/220
•közepesenkeménybitumenekre:50/70,70/100
•keménybitumenekre:20/30,35/5073Útépítési

Abitumentermoplasztikustulajdonságamiattmelegítéshatásáraelőszörmeglágyul,majdhígfolyóssáválik.Ezteszilehetővéakülönbözőtechnológiaiműveletekvégrehajtását.
Azegyesműveletekheztartozóviszkozitások:
•szivattyúzásiviszkozitás:1000–2000cSt
•keverésiviszkozitás:100-300cSt
•permetezésiviszkozitás:40-50cSt
Akülönfélekeménységűbitumenekugyanaztaviszkozitástmás-máshőmérsékletenérikel.

Szállításahőszigeteltvasútitartálykocsival,tartálygépkocsivalvagyhordókban,tárolásahőszigetelttárolótartályban.
Alefejhetőségmiattatartályokbancsőkígyóthelyeznekel,amelybenforróolajatvagygőztkeringetnek.
Biztonságtechnika:
•atartálycsak80%-ighasználhatóki,
•aforróbitumenvízhatásárafelhabzik,amelyellenhabzásgátlóvalvédekezhetünk.
•nyíltlánghasználatatilos.

Higított bitumen
Afélmelegeljárássalkészülőutántömörödőaszfaltokill.aszfaltmakadámokkötőanyaga.
Ahigítottbitumenlágybitumenés15-35%könnyűgázolajkeveréke.
Ahigítottbitumenviszkozitásalecsökken,léghőmérsékletenvagyalacsonyabbhőmér-sékleten(60–100˚C)keverésre,permetezésrealkalmassáválik.
Ahigítottbitumenkötésefokozatosanalakulkiahigítóanyagelpárolgásánakfüggvényében.

Aviszkozitástazoldószermennyisége,minőségeésazalapanyagkéntfelhasználtbitumenkemény-ségehatározzameg.
Ahigítottbitumenfolyósságárajellemzőviszkozitásazamásodpercbenkifejezettkifolyásiidő,amelyalattaz50cm3mennyiségű30˚Chőmérsékletűhigítottbitumena10illetvea4mmátmérőjűlyukonkifolyik.Aviszkozitásmegha-tározásárahasználtutikátrány-viszkoziméterbenahigítottbitumenhőmérsékletétvízfürdővellehetszabályozni.

Alobbanáspontahigítottbitumentűzveszélyes-ségérejellemző.Azahőmérséklet,amelyenaMarcusson-félekészülékbenmelegítetthigítottbitumenbőleltávozógőzökalevegővelelegyedve,lánghatásáraazanyagegészfelületérekiterjedveellobban.
AMarcusson-félelobbanáspontmeghatározókészülékbenavizsgálthigítottbitumenthomokfürdőbenmelegítik,azeltávozógázokatgyújtólánglobbantjalángra.Ahigítottbitumenlobbanáspontja70˚Ckörülmozog.

Higított bitumen tapadása
Ajótapadáskételőfeltétele,hogy
•afolyékonyhalmazállapotúhigítottbitumennedvesítseakőzetfelületét,
•működjönakötőanyagésakőzetfelületeközöttazadhézióésamásodlagoskémiaierők.
Akőzetfelületétakkornedvesítijólahigítottbitumen,amikorazonvékonyrétegbenszétterül.
Apolároskőzetfelületénazugyancsakpolárosvízmolekuláierősebbentapadnakmeg,mintazapolároshigítottbitumen.Anedveskőfelületérőlezértavízleszorítjaahigítottbitument.

A tapadás vizsgálata
Atapadásvizsgálatához300–300g,5–10mmszemnagyságú,frissentört,mosottésszárítottdunaifehérkavicsotészalahalápibazaltzúzottkövetkell15–15g70˚Chőmérsékletűhigítottbitumennelösszekeverni.
Akeveréket2óránkeresztüllevegőn,majd24óránkeresztüldesztilláltvízalattkelltartani.Jónakítélhetőmegatapadás,haazásványianyagfelületénektöbbmint90%-átbevonjaahigítottbitumen.
Atapadóképességtapadásjavítóanyaggal(Evazin)növelhető.

A higított bitumen választékai
Azútépítéshezhasználhatóhigítottbitumenválasztékaitabitumenszármazásihelyeésviszkozitásukszerintkülönítjükel.Ígymegkülönböztetünk:
•HB-A20/40,HB-A150/300arabkőolajból
•HB-R20/40,HB-R150/300egyébkőolajból
származóhigítottbitument.

Higított bitumenszállítása, tárolása
Ahigítottbitumenttartálykocsikbanszállítják,amelybőlatárolótartálybaáltalábanmelegítésnélküllehetátfejteni.
Ahidegebbidőszakokbanaszállítótartályokathőellenszigetelnikell,vagyatartálybanlévőcsőkígyóbanáramoltatottforrógőzzelfelkellmelegítenialefejtési,vagyszivattyúzásiviszkozitáseléréséig.
Ahigítottbitumentfogaskerékszivattyúvalemelikátazacéltárolótartályokban,amelyekbenafelmelegítéstszinténcsőkígyóteszilehetővé.

Higított bitumenszállítása, tárolása
Atárolótartályfeltöltésénélfigyelembekellvenniamelegítéshatásárabekövetkezőtérfogatnövekedést,valamintavízhatásárabekövetkezőhabzáslehetőségét.
Ahigítottbitumentakülönbözőtechnológiaifolyamatokhozszükségesviszkozitásúrakellbeállítani,ezért70–150˚C-rafelkellmelegíteni.Ezahőmérsékletmagasabbahigítottbitumenlobbanáspontjánál(70˚C),ezértamunkákfokozottantűz-ésrobbanásveszélyesek,ezértnyíltlánghasználataszigorúantilos.

Bitumenemulzió
Abitumenemulzióbitumen,vízésemulgeátorkeveréke.Színebarnás-fekete
Abitumenemulzióbanaz1–5mikronnagyságúradiszpergáltbitumenavízbenegyenletesenelosztvalebeg.
Akeverékstabilitásátazemulgeátorbiztosítja,amelyegyheteropolárosvegyület.Töltésnélkülihidrofóbrészeabitumenheztapad,polárosvégeavízbendisszociál,ezáltalabitumenkifelépolárosjellegetmutat.

Bitumenemulzió
Akőzetfelületéhezérve,vagyavízelpárolgásakorazegyensúlyfelborul,abitumenakőzetfelületénkiválik,bekövetkezikazemulziótörése.
Atörésutánvisszamaradóbitumentulajdonságaiazalapanyagkéntfelhasználtbitumentulajdon-ságaivalegyeznekmeg.
Azerdészetiútépítéseknélazértjelentős,merthidegen,melegítésnélkülfelhasználható,permetezhető,keverhető,valaminthidegentárolhatóaszfaltiskészíthetőbelőle.
Környezetetnemszennyező,mertmegtörésekorbitumenreésvízreválikszét.

Bitumenemulzió törése
Atörésfolyamataazemulgeátortulajdonságaitólfügg,amelyszerintmegkülönböztetünk:
•kationaktívbitumenemulziókat,
•anionaktívbitumenemulziókat.
Akationaktívbitumenemulziónálazemulgeátorból(zsírsavamin(RNH2)éssósav(HCl),amelybőlRNH3Cl,majdRNH3+ésCl-keletkezik)kialakulóvédőburokkülsőfelületétazemulgeátormolekulapozitívelektromostöltésűhidrofilvégeialkotják,ezértabevontbitumenszemcsepozitívtöltéstmutat.Akationaktívbitumenemulzióionoskötéseakőzetfelületéhezerősebb,mintavízkötése,ezértavizetakőzetfelületérőlleszorítja.

AnionaktívBitumenemulzió
Azemulgeátorekkorzsírsav(RCOOH)éslúg(NaOH),amiabitumenszemcsékneknegatívvédőburkotkölcsönöz.Azazonostöltésűrészekegymásttaszítvalebegnek.
Akőzetfelületéhezérveazelektromostöltésekegyensúlyamegbomlikésazemulzióakőzetfelületénkiválik.Atapadásakőzethezazonbancsakavízeltávozásautánkövetkezikbe,kémiaiértelembenvettkötésekkialakulásanélkül.
Akötésteljeskialakulásaelőttakőzetfelületérőlazanionaktívbitumenemulziókönnyenlemosódik,ezértútépítésicélracsakakationaktívbitumen-emulzióthasználják.

Kationaktívbitumenemulzió jellemzői
Bitumenemulziókinézeténekleírása
Színebarnás-fekete,atárolóedénybenelnemkeverhetőkeménybitumenrétegnemlátható,24óránkeresztülnyugalombantartvaafelszínenvékonyhártyakeletkezhet,kialakulhategytöbbé-kevésbéelkülönülővizesréteg,amelyetegyszerűkeverésselmeglehetszüntetni.
Viszkozitás
utikátrány-viszkoziméterrelhatározzukmeg.Akationaktívbitumenemulzióviszkozitásaaz50cm3bitumenemulziókifolyásiideje4mmátmérőjűkifolyónyíláson,20,illetve40°C-on.

Kationaktívbitumenemulzió kémhatása és törési ideje
AkémhatástapHértékjellemzi,amitindikátorpapírralhatározunkmeg.Értéke2–6közöttváltozik.
Atechnológiaszempontjábóltalánlegfontosabbjellemzőatörésiidő.Ennekvizsgálatáhozazépítéshezfelhasználtkőzetből100g-ot5cm3vízzelbenedvesítünk,majd10gbitumen-emulzióvalösszekeverjük.
Keverésután10egyenlőrészreosztjukazanyagotésóraüvegrehelyezzük.Azóraüvegekenfeltüntetjükazokatazelőremeghatározott,keveréstőlelteltállásidőket,amelyekutánatöréstvizsgálnifogjuk.

Kationaktívbitumenemulzió törési ideje
Azállásidőkelteltévelazóraüvegrőlgyengevízsugárrallemossukazemulziót,majdamintákatszobahőmérsékletenkiszárítjukésmegvizsgáljukabevontfelületeket.
Ahhozamintáhoztartozóállásidő,amelyenazúzottkőfelületénegyenletes,feketebitumenesbevonatláthatóatörésiidőpercbenkifejezve.
AvizsgálathozUNZ5/12uzsaibazaltotés5/12hegyeshalmizúzottkavicsotkellhasználni.
Erdészetiútépítéseknélcélszerűavizsgálatokatazépítéshezhasználtkőanyagoniselvégezni.

Kationaktívbitumenemulzió tapadóképessége
Atapadóképességvizsgálatához100gzúzottkövetösszekeverünk10gbitumenttartalmazóemulzióvalés24óránkeresztül,illetveatörésiidőelteltével300cm3,60°Chőmérsékletűdesztilláltvizetadunkhozzá.Akeveréket18óránkeresztül60°C-ontároljuk.Ezutánavizetleöntjükésszemrevételezésselmegállapítjukabevontfelületszázalékosarányát.
AvizsgálathozUNZ5/12uzsaibazaltotés5/12hegyeshalmizúzottkavicsotkellhasználni.Erdészetiútépítéseknélcélszerűavizsgálatokatazépítéshezhasználtkőanyagoniselvégezni.

Kationaktívbitumenemulzió választékai törési idő szerint
Akationaktívbitumenemulziótagyártóháromféletörésiidővelgyártja:
•gyorsantörőbitumenemulzió(Gyjelű),amelypermetezésestechnológiáhozhasználható;
•közepesentörésiidejűbitumenemulzió(Kjelű),amelypermetezéseséskeverésestechnológiáhozegyaránthasználható;
•lassantörőbitumenemulzió(Ljelű),amelybőltárolhatóhidegaszfaltokatlehetkeverésselelőállítani.

Kationaktívbitumenemulzió választékai technológia szerint
Ennekalapjánmegkülönböztetünk:
•ragasztáshozfelhasznált(Rjelű)
•permetezésesfelületibevonatokhozhasznált(FBjelű)
•keveréses,terítésesfelületibevonatokhozhasznált(KFBjelű)
•aszfaltkeverékhezhasznált(EAjelű)
bitumenemulziót.

Kationaktívbitumenemulzió vá-lasztékaibitumentartalom szerint
Abitumenemulzióttöbbfélebitumentartalom-malgyártják:
•40%bitumenttartalmazóemulziószámjele:40
•60%bitumenttartalmazóemulziószámjele:60
•65%bitumenttartalmazóemulziószámjele:65
•70%bitumenttartalmazóemulziószámjele:7094

Kationaktívbitumenemulzió választékai a bitumen szerint
Afelhasználtútépítésibitumenszerintazemulziólehet:
•80-aspenetrációértékű,számjele:70/100
•200-aspenetrációértékű,számjele:160/220
•elasztomerrelmodofikáltútépítésibitumen:betűjelePmB-A
•plasztomerrelmodofikáltútépítésibitumen:betűjelePmB-B

Kationaktívbitumenemulzió termékfajtái
Atermékfajtákelnevezésénektartalmaznikell:
•aterméknevét,
•atermékfajtárautalóbetű-,illetveszámjeleket,valamintagyártáshozfelhasználtútépítésbitumentermékreutalószámjeletvagybetűjelet,
•avonatkozóműszakielőírásazonosítójelzetét.
Pl.:Kationaktívbitumenemulzió,Gy-R60(160/220),ÚT2-3.504
Aztatermékfajtátkellválasztaniamelymegfelelafelhasználásmódjának,akőanyagminőségének,azalkalmazottberendezéseknekésazidőjárásiviszonyoknak.

Kationaktívbitumenemulzió szállítása, tárolása, kezelése
Akationaktívbitumenemulzióttartálykocsibanszállítják.Fontos,hogyatartálytisztalegyen,mertszennyeződésekhatásáraazemulziómegtörik.Atörésutánkiváltbitumentcsakmelegítésselleheteltávolítani.
Atárolótartálytcsakakkorkellalehűlésellenszigetelni,amikorabitumenemulziótfagypontalattihőmérsékletenistárolnikell.
Elvbenatárolótartálybanlévőbitumenfelmelegítésérőlsemkellgondoskodni,bárcélszerűenneklehetőségétegycsőrendszerbeépítésévelbiztosítani.

Kationaktívbitumenemulzió szállítása, tárolása, kezelése
Tárolásközbenabitumenemulziólassanülepedik,amiazonbankeverésselmegszüntethető.
Atároltbitumenemulziótezérthetentelegalábbegyszerátkellkeverni.Ekkoralefejtéshezhasználtfogaskerékszivattyúvalatartálybólkiszivattyúzottbitumenemulziótegycsővezetékenkeresztülvisszajuttatjuktartályba.
Akationaktívbitumenemulzióvízzelhígítható,depH-játsósavadagolással2–5közöttiértékenkelltartani.

Cement
Acementfinomraőrölthidraulikuskötőanyag,amelyvízzelkevervelevegőn,vagyvízalattkőszerűenmegszilárdul,ésahozzákevertszilárdásványianyagokatvízbenoldhatatlanulösszeköti.
Acementkötőanyagotfelhasználószerkeze-teketakötésintenzívszakaszábanfolyama-tosannedvesenkelltartani.Ezzelazsugorodásihajlamcsökken,aszilárdulásfolyamatakedvezőbbéválik.

A cement felhasználása
Acementestalajstabilizációépítéséhezbármelyáltalánosanhasználtcementetfellehethasználni.
Abetonburkolatkészítéséhezazonbanolyancementszükséges,amelybőlnagyhúzó-szilárdságú,jóminőségűbetonállíthatóelő.
Ahazaibetonútépítéshagyományainakhiányamiattnálunkkimondottanútépítésicélranemgyártanakcementet.

A cement kötési idejének meghatározása
Akötéskezdeténekésvégénekidejétközelítőenegyelőírtfolyósságúcementpépbőlkészítettlepényenlehetmeghatározni.
Aszilárdulólepényszélétől15mm-re15percenkéntegyszabványosankialakítottfarudacskátkellbeszúrni,aminekhatásáraalepénybenrepedésekkeletkeznek.
Akötéskezdeteavízhozzáadásátólelteltazazidőtartam,amidőnalepénybeszúrtrudacskábólkiindulórepedéselérialepényszélét.Akötésvégeazazidőpont,amikoralepényfelületekörömmel,enyhenyomássalnemkarcolható.

Cementek választékai
28naposnyomószilárdság10MN/m2(kp/cm2)-ben:250;350;450;550
Alapanyag:szilikátportlandcement(pc)
Alkolikusgerjesztők:kohósalak(ks)(20%,vagy20-40%),vagypernye(p)(10%,vagy10-20%)
Szabványoselnevezés:28naposszabványosnyomószilárdság;különlegestulajdonságrautalójel;cementfajtákösszetételéreutalójel.
Pl.:a350-Kppc10jelűcementszilárdsága35MN/m2késleltetettszilárdulású(kötésiidejű)pernye-portlandcement,amelylegfeljebb10tömeg%pernyéttartalmaz.

A cementek tárolása
Acementetömlesztve(tárolósilóban),vagyzsákolvalehetbeszerezniéstárolni.
Erdészetiútépítéseknél,aholnemállrendelkezé-sünkrecementadagolóvalegybeépítetttalajmaróésacementszállítótartály-tehergépkocsimozgásá-hozsincseléghely,azsákoltcementetisfellehethasználnimegfelelőmunkamódszerkialakításával.
Azsákoltcementetszárazhelyenkelltárolni.Aközpontitárolóhelyrőlazútépítéshelyszínérecsakazegynapalattfelhasználhatómennyiségetcélszerűkiszállítani.

Mész
Amészkötőanyagotmészkőbőlégetésselállítjákelő.Azégetésalattakövetkezővegyifolyamatjátszódikle:
CaCO3=CaO + CO2
Azégetéseredményekéntégetettdarabosmeszetkapunk,amelyetközvetlenülnemlehetfelhasználni,ezértaztőrlik,illetvevízzelösszekeverveoltják.Alisztfinomságúraőröltdaraboségetettmészazégetettmészpor.

Mész
Azégetettmeszetvízzelkeverikössze,amitamészoltásnakneveznek.Azoltáseredményeakalciumhidroxid:
CaO+H2O=Ca(OH)2+hő
Ameszetkevésvízzel(mintegy32%)porrálehetoltani.Akeletkezőválasztékamészhidrát,vagyporráoltottmész.Többvízadagolásával(50–70%)kapjukamészpépet,vagyoltottmeszet.

A mész szilárdulása
Aszilárdulásvegyifolyamata:
Ca(OH)2+CO2=CaCO3+H2O
amelynekeredményekéntacementnélkisebbszilárdságalakulki.Azútépítésbenameszetezértnemközvetlenülszilárdságnövelőtulajdonságamiatt,hanemkémiaihatásaimiatthasználjuk.
Amészkülönbözőfajtáiközülafelhasználáskörülményeiésatechnológiaelőírásaialapjánkellamegfelelőtkiválasztani.

A mész felhasználása
Azútépítésbenameszetáltalábanmeszestalajstabilizációkészítésérehasználják.
Alegfontosabbhatásokekkoratalajokvíztelenítése,akötötttalajrészecskékkémiaiösszetapadása(aggregációja),azionkicserélésésapuzzolánosreakciók.Hosszútávúhatáskéntfelléphetkarbonátosodásis.
Akívánthatásokatégetettmész,mészhidrátésmészpépbekeverésévelérhetjükel.

Azőröltégetettfehérmeszetakkorcélszerűhasználni,amikoratalajtkikellszárítani.Egykgmészoltódásakormintegy300gpórusvizetvonelatalajból.
Gyakorlatiszabálykéntelfogadhatjuk,hogyatalajvíztartalmaazőröltégetettmészbekeveréseutánafelhasználtmészarányánakmegfelelőencsökken.
Tárolásazsákokbanvagyporalakbantartályokbantörténik.

Másodlagos ipari nyersanyagok
Azútépítésspeciálisproblémájaakő-éskavicsbányákkitermelhetőkészleténekcsökkenéseaszigorodókörnyezetvédelmielőírásokmiatt.Azegyikoldalonszűkülőanyagforrások,amásikoldalonafelhalmozódófeleslegek(hulladék,szemét)újmegoldásokkeresésétindítottákel:
•újenergiatakarékoseljárásokkidolgozására,
•ajóminőségűásványianyagokhelyettesítéséneklehetőségére.

Másodlagos ipari nyersanyagok
Afejlesztésekirányánakmeghatározásaérdekében
újalapelveketkellettmegfogalmazni:
megkellteremteniajóminőségűásványianyagokkalvalóésszerűtakarékosságalapjait;
energiatakarékostechnológiátkellmegvalósítani;
ahelyitalajokatszéleskörbenbekellvonniapályaszerkezetépítésébe;
újmódszereketkellkidolgozniahelyitalajokalkalmassátételére;
anagymennyiségbenkeletkezőiparihulladékokésmelléktermékekfelhasználásávalazértékesanyagokathelyettesítenikell,illetveezeketalkalmassákelltenniazútépítéscéljaira.

Másodlagos ipari nyersanyagok
Aziparimelléktermékekútépítésihasznosításaelőnyös,mert:
atermészetesépítőanyagforrásokatnemérinti;
akörnyezetetszennyezőéscsúfítóhányóklétesítésétrészbenszükségtelennéteszik;
értékesterületeketszabadítfel;
felhasználásukkalgyakranmegoldhatóegy-egyrégióbanahiányzószemcsésanyagpótlása.

Kő-és kavicsbánya meddők
Akiválóminőségűásványianyagtermelésekormelléktermékekkeletkeznek,amelyeketdepóniákbanhelyeznekel.Ezolyanmennyiségetérhetel,hogyfelhalmozódvaakadályozhatjaabányákésanyagnyerőhelyekművelésétis.Atermelésfolyamatábanezeka
•lefedéskor,
•azúzottkőgyártásakor,
•ahomokoskavicsosztályozásakor
•keletkeznek.

Megismerveakülöntároltmeddőkösszetételétellehetdönteni,hogyazerdészetiútépítésterületénmilyenezekfelhasználásilehetősége.
Akő-éskavicsbányameddőketáltalábanalaprétegekbeépítvelehetfelhasználni:
•Meddőszúzottkőként,amiazelőtörőelőttvagyutánleválasztott0/50,0/80mm-esbányaüzemimeddő.Erdészetiutakonmechanikaistabilizációkészíthetőbelőle,amennyibenkielégítiaszemeloszlásiéskötöttségiélőírásokat.
•Meddőszúzalék,amely0/5-0/30mmméretűüzemtelepimeddő,amikötőanyagosalapokkészítésérehasználható.

Kohósalakkő
Anyersvascsapolásakorafölötteúszósalakothűtőárokbaeresztik,ahol6–8napalattkihűlésmegszilárdul.Akeletkező10–20cmvastagkristályosszerkezetűlepénytfeltörik,ezakohósalakkő.
Akohósalakkövetzúzásésosztályozásutánútalapkőkéntlehethasznosítani.Előnyöstulajdonsága,hogylevegővelésacsapadékkalérintkezvelassúhidraulikuskötésekindulnakmegazanyagban.

Granulált kohósalak
Anyersvasgyártásmellékterméke.Agranuláltkohósalakszemcsenagyságaahűtővízhőfoká-tólésmennyiségétőlfügg.Felhasználható:
•alkolikusgerjesztőkéntacementekhez,
•bizonyos esetekben a cement helyettesítésére.
Agranulátumnakpuzzolánostulajdonságaivannak,amelyhez2-4%mészkell.
Soványbetontípusúszerkezetkészíthetőbelőle.

Pernye
Porszéntüzelésűhőerőművekfüstgázainakmechanikuséselektrosztatikustisztításakorkeletkezik.Felhasználása:
•cementekhez:alkolikusgerjesztő
•kötőanyag:granuláltkohósalakhozhasonlóanpuzzolánostulajdonságaivannak,amelyhezebbenazesetbenis2-4%mészkell.

Granulált kohósalak és pernye felhasználása
Azerdészetiútépítésbenazalábbielőnyökvannak:
•rugalmasfelhasználástteszlehetővé,
•akészkeveréknéhánynapigtárolható,
•akötéskezdetekoraföldműalakváltozásaitkövetnitudja,
•akötéskezdetiidőszakában–akötéseklassúkialakulásamiatt–bizonyosönregenerálóhatásavan,
•amegsérültfelületekviszonylaghosszúideigjavíthatók,hiányosságaikpótolhatók,
•nagybelsősúrlódásamiattabeépítettkeverékaforgalomnakazonnalátadható.





Építőipari és útépítő ásványi nyersanyagok

Az előzőkben több olyan ásványi nyersanyagról tettünk említést, amelyeket egyéb területek mellett az építőipar is felhasznál. Ilyen például a kötőanyagként alkalmazott gipsz, az építőkőnek és vakolatadaléknak használt dolomit, vagy a könnyű építőelemek gyártásához, illetve szigeteléshez használt perlit. A továbbiakban az építőkövek, díszítőkövek, az ezekhez használt kötőanyagok, valamint az útépítéshez használt kőzetek földtani viszonyait és hazai bányászati lehetőségeit tárgyaljuk. Az egyes kőzetfajták tárgyalásánál megemlítjük a nem építőipari jellegű, egyéb felhasználási területeket is.

Építőipari kötőanyagok

Építészeti kötőanyagként égetett meszet, cementet vagy gipszet alkalmaznak. A cementgyártáshoz mészkövet és agyagot, vagy ezek természetes keverékét, a márgát használják fel. A cementgyártáshoz használt agyagra nézve nincsenek szigorú követelmények. E célra bármilyen korú agyag, agyagpala, márga vagy lösz felhasználható, és sok helyen hozzáférhető, kisebb helyi bányákból beszerezhető. Ezért az ilyen célra bányászott agyagok tárgyalására nem térünk ki, csak a mészkövekkel foglalkozunk. A gipsz keletkezési körülményeit és hazai előfordulását a vegyipari nyersanyagoknál, az evaporitokhoz kapcsolódóan említettük, ezért itt nem tárgyaljuk.

Mészkő

Keletkezés:
A mészkő fő ásványa a kalcit (CaCO3). Mészkő keletkezhet tengeri és tavi környezetben, mészvázú élőlények váztöredékeinek falhalmozódásával, vagy vegyi kicsapódással. A tengeri eredetű mészkövek lehetnek tömött, finomkristályos mészkövek, melyek platformokon vagy nagyobb parttávolságban képződnek. Az ősmaradványokban gazdag, bioklasztos, laza mészkövek sekély, meleg tengeri viszonyok között rakódtak le. Az édesvízi mészkövek lyukacsos-porózus szerkezetűek, bennük gyakran felismerhetők azok a növényi struktúrák, amelyekre a mészanyag kicsapódott.

Felhasználás:

tiszta, tömött mészkövek: mészégetés, építészeti kötőanyag
agyagos, márgás mészkövek: cementgyártás
tiszta mészkövek: élelmiszeripar, cukor tisztítása
vaskohászatban folyósítóanyag
állati takarmány-adalék (Ca)
laza, puha mészkövek: festékipar
vörös mészkövek, édesvízi mészkő: díszítőkő, burkolókő
Magyarországi előfordulások

Az alábbiakban csak néhány jelentősebb mészkőbányát emelünk ki azok közül, ahol építészeti kötőanyag (égetett mész, cement) előállítására vagy egyéb ipari hasznosításra alkalmas mészkövet fejtenek.

Felnémet-Felsőtárkány (DNy-Bükk)
Triász korú, tömött, kristályos, fehér mészkő. Nagy tisztaságú, CaCO3 tartalma 98 %. Építőipari felhasználása mellett a papírgyártásnál is alkalmazzák. Jelenleg a füstgáz kéntelenítésére használják (gyöngyösvisontai hőerőmű), ahol kémiai reakcióval gipsszé alakul.
Miskolc-Tapolca
Finomkristályos mészkő, de a tisztasága nem olyan mértékű, mint az előbbié. Cementgyártásra hasznosítják.
Zebegény
A zebegényi puhamészkő miocén, szarmata sekélytengeri lerakódású kőzet. Felhasználása nem építőipari. Krétaszerű megjelenése, fehér, porló jellege miatt festékföldet állítanak elő belőle.



Magyarország fő égetett mész és cementipari mészkő lelőhelyei (Jámbor, 1982)

Mesterséges építőkövek alapanyagai

A mesterséges építőköveknek tekintjük a téglát, betont és a műköveket. A téglagyártáshoz szükséges agyaggal szemben ugyanazok a követelmények, mint a durvakerámia-iparban használt agyagok esetében. Ezek előfordulásait korábban tárgyaltuk, itt nem részletezzük őket. Megemlítjük azonban, hogy igényesebb téglagyártási célra a középsőoligocén kiscelli agyag és a pannon agyagok alkalmasak. Sokféleségük miatt nem térünk ki a műkövekhez használt nyersanyagokra sem. A beton előállításához kavicsra és cementre van szükség. A könnyűbeton leggyakoribb adalékanyaga a duzzasztott perlit, melyet már szintén említettünk. A továbbiakban a betongyártáshoz szükséges kavics és a vakolathoz szükséges homok jellemzőit ismertetjük.



Magyarország téglagyártáshoz hasznosítható agyagterületei (vonalkázott mezők). A nagyobb téglagyárakat a fekete pontok jelzik Juhász, 1987)

Kavics

Keletkezés:
A kavics 2-20 mm mérettartományba eső szemcsékből álló üledék. Bármilyen kőzet fizikai mállásával és a törmelék szállításával létrejöhet. Ha azonban folyóvízi kavicsteraszok vagy mederüledékek összetevőit vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a kavicsok anyaga túlnyomórészt kvarc és kvarcit. Ennek az az oka, hogy a kőzetalkotó ásványok közül a fizikai és kémiai hatásokkal szemben legellenállóbb a kvarc, tehát minden más kőzetalkotónál hosszabb szállítást és koptatást bír ki; hasonlóképpen a szinte kizárólag kvarcból álló kvarcit metamorf kőzet.
A kavicsbányászatnál lényeges a kavics minőségi vizsgálata, mivel betongyártáshoz csak meghatározott paraméterekkel rendelkező kavics használható fel. Ezért vizsgálják a kavicsok szemcseméretét, iszap-, mész- és szerves anyag tartalmát, ásványos összetételét, és ha szükséges, a felhasználói igényeknek megfelelően nyersanyagelőkészítést végeznek.

Felhasználás:
A kavicsot elsősorban az építőipar hasznosítja. A jó minőségű aprókavicsot vízszűrésre, vegyipari szűrésre és parképítésre is használják.

Magyarországi előfordulások

Magyarország geomorfológiai helyzete kedvez a kavicsfelhalmozódásnak, a környező hegyvidékekről eredő folyók itt rakták le hordalékukat. A magyarországi kavicsbányászat elsősorban a pleisztocén kori folyók által felhalmozott kavicsösszletből történik. Jelenlegi folyóink nagyjából kirajzolják a felhalmozódási övezeteket, mivel a pleisztocénben már elfoglalták jelenlegi helyüket. A kavicsbányászat fő területei a Duna, Sajó és a Rába folyók környezetében vannak, Csepel-Délegyháza, Nyékládháza és Hegyeshalom központokkal.



Magyarország fő pleisztocén kavicsterületei a kavics-bányászati központok meg-jelölésével (Karácsonyi és Deák in Juhász, 1987)

Homok

A homokot az építőiparban a vakolatkészítéshez használják. Az építőipari homokkal szemben nincsenek lényeges minőségi követelmények, de a felhasználás szempontjából kedvező, ha a homoknak nincs agyagtartalma, közepes szemcseméretű, és a szemcséi szögletesek. Ezeket az igényeket a folyóvízi homokok elégítik ki (bár használhatók a Duna-Tisza-közén és a Nyírségben előforduló, szél által szállított futóhomokok is). A homokbányászat eocén, oligocén, miocén és pannon rétegekből, valamint pleisztocén folyóvízi felhalmozódásokból történik.

Természetes építőkövek és díszítőkövek

A természetes építőkövekkel szemben támasztott fő követelmények a szilárdság, porozitás, jó megmunkálhatóság és az esztétikus megjelenés. Magyarországon több elterjedt kőzettípus van, amely ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. A főbb típusokat az alábbiakban ismertetjük.

Építőkövek

Permi vörös homokkő
A felsőpermben és alsótriászban, száraz, meleg éghajlati viszonyok között képződött, folyóvízi lerakódású homokkő. Vörös színét a vasoxid tartalom okozza. Kovás kötőanyagú, ezért kemény, megfelelő szilárdságú, de faragható. Főleg lábazatokhoz, kerítésépítéshez használják. A Balaton-felvidéken és a Mecsek hegységben fordul elő. A bányászat fő központjai Balatonalmádi, Révfülöp és Pécs mellett voltak.

Hárshegyi homokkő
Az alsóoligocénben keletkezett, folyóvízi-partszegélyi fáciesű, sárgásszürke színű, kovás kötőanyagú homokkő. Lábazat- és kerítésépítéshez használják. A Budai-hegységben és a Pilisben elterjedt, Pilisborosjenő és Esztergom környékén bányászták.

Lajtamészkő
A miocén badeni emeletben, sekélytengeri viszonyok között képződött fehér, ősmaradványokban gazdag mészkő több évszázadon keresztül kedvelt építőkő volt. Elnevezését a Sopron melletti Lajta-patakról kapta. Leghíresebb bányahelye Fertőrákoson volt, ahol ma múzeum és bemutatóhely működik.

Szarmata durvamészkő
A felsőmiocén szarmata emeletben, csökkentsósvízű beltenger partszegélyi részén lerakódott, ősmaradványokban gazdag, bioklasztos mészkő, kavics- és homoktartalommal. Sóskúton működik a legnagyobb bányája.

Riolittufa, riolit
A miocén korú, robbanásos vulkanizmus által felszínre került riolittufa elterjedt hazai kőzettípus. Porózus, jól faragható, de kevésbé időálló, mint a kovás homokkövek. Észak-Magyarországon kedvelt és gyakran használt építőkő. Főleg a Tokaji-hegységben, valamint Miskolc és Eger környékén bányászták. A riolit keményebb, nagyobb szilárdságú, inkább lábazatok kialakításához használják. A Gyögyössolymoson bányászott riolitot szép, lilás színe miatt burkolókőnek is alkalmazzák.



Magyarország fő építő- és díszítőkő lelőhelyei (Jámbor, 1982 nyomán)

Díszítőkövek

A díszítő- és burkolókövekkel szemben támasztott követelmények hasonlóak az építőkövekéhez, de itt elsődleges szempont a kőzet esztétikai megjelenése, amit felületi polírozással fokoznak.

Jura vörös mészkő
A legkedveltebb hazai díszítőkő, "vörösmárvány" néven is emlegetik, de a kőzet nem metamorfizált. Vasoxid tartalma miatt vörös színű, dekoratív mintázatú, jól polírozható. Gyakoriak benne az ammonitesz maradványok. Legjelentősebb bányahelye a tardosi kőfejtő, ezen kívül Piszke, Tata és Zirc mellett is bányászták.

Siklósi mészkő
A "siklósi márvány" néven is ismert kőzet valójában jura időszaki mészkő. Világosbarna-fehér foltos kőzet, polírozott felülete szép mintázatot ad. A Villányi-hegységben, Siklós mellett bányászták.

Rakacai márvány
Karbon időszaki, fehér-szürke sávos, kisfokú metamorfózison átesett márvány. A Szendrői-hegységben, Rakaca község mellett fejtik.

Édesvízi mészkő
A forrásmészkő vagy travertino néven is ismert lyukacsos kőzet már a római idők óta kedvelt építő- és díszítőkő. Legelterjedtebb a Budai-hegységben, ahol a mai termálforrások elődjeiből, melegvíz-feltörésekből csapódott ki a pleisztocén kor idején. A kiválást elősegítették az algák, növények, melyek szerkezete gyakran felismerhető a kőzetben. A bányászat fő helyei Süttő, Budakalász, Dunaalmás. Édesvízi mészkövek más területeken, például a Bükk hegységben is keletkeztek, de kevésbé elterjedtek, mint a Budai hegységben.

Útépítő nyersanyagok

Az útépítéshez és a vasúti alapozáshoz zúzott követ használnak. Az e célra felhasznált kövekkel szemben a legfőbb követelmény a kopásállóság és a szilárdság. Legmegfelelőbb a bazalt és az andezit, de vasúti alapozásnál használnak riolitot és mészkövet is, útalapozáshoz pedig (alsóbbrendű utaknál) ezeken kívül kovás homokkövet, dolomitot vagy keményebb tufákat is. Vasúti alapozáshoz 6-12 cm átmérőjű zúzalékot használnak. Útépítésnél durva zúzalékkal alapoznak, majd ezt aszfaltba ágyazott finomabb (kb. 2 cm) bazalt vagy andezit zúzalékkal fedik le.

Bazalt
A magyarországi bazaltok a felsőpannonban képződtek, a nógrádi bazaltok kialakulása a pleisztocénbe is áthúzódott. A bazalt előfordulások a Balaton-felvidéken vannak, valamint kisebb elterjedésben Salgótarjántól északra. A Balatonhoz közel eső területeken és a nógrádi Somoskőn a bányászatot természetvédelmi okok miatt megszüntették. Hasonló okok miatt zárták be az Uzsapuszta és Tapolca térségében lévő bazaltbányákat. Sümeg mellett még fejtenek bazaltot.

Andezit
A Magyarország területén található andezitek nagyrészt a középső-felső miocén során keletkeztek. Kivétel a Velencei-hegységben és a Mátra keleti részében, Recsk mellett, kb. 25 km2 területen, felszínen lévő andezit, amely idősebb, a felsőeocénben jött létre. A felsőeocén andezitek az erős hidrotermális kőzetlebontás miatt útépítési szempontból nem hasznosíthatók.
A miocén andezit vulkanizmus során épült fel az Északi-középhegység nagy része. Az aktív vulkanizmus időben kelet felé tolódott, így a Tokaji-hegység andezitjei a legfiatalabbak. A sztratovulkánok andezitje kevésbé jó minőségű, mint a felszín alatt megszilárdult, szubvulkáni testeket felépítő andezit. A legnagyobb andezitbányák a Börzsönyben Szob, Csák-hegy; a Cserhátban Buják, Szanda-hegy és a Karancs; a Mátrában Recsk, Csákánykő (miocén andezit!), a Tokaji-hegységben Tarcal és Tállya. A Mecsek hegységben is bányásznak andezitet Komló mellett.