Itt a Tavasz

Beköszöntött a tavasz. Most kezdődnek el a munkálatok amik a tél beálltával félbe maradtak a rossz időjárási viszontagságok miatt. Az Ország elég nagy bajban van így a munka és a rá szánt pénz is kevesebb. Leginkább onnan lehet ezt észrevenni, hogy fogynak a lakossági megrendelők. A közép osztály egyre jobban tűnik elfelé. Míg pár évvel ezelőtt egy héten volt 3 lakossági megrendelés addig most 2012.03.10- van ma, mostanra talán egy hónapban van ennyi.
Azt hiszem ezzel jól látszik, hogy bajban van az építőipar és az Ország sem akar helyre billenni sőt mintha még nagyobb lenne a baj évről évre.
Nagyon sok aszfaltos hirdeti magát a interneten és mindegyik túl akar licitálni a másikon. Bár az aszfalt évről évre drágább ők évről évre olcsóbb ajánlattal igyekeznek munkát szerezni. Tehát van választék bőven. Azt azonban tudni kell minden megbízónak, aki a jövőben aszfaltoztatni szeretne, hogy bizony 10-ből talán 2 aki normális munkát végez. Na ezt a kettőt nehéz kiszúrni. Nagyon sok helyre vissza hívtak, hogy tegyünk rá egy réteget mert amit letettek az vagy nagyon vékony, vagy repedezik, sőt volt olyan is ahol a mart - hideg aszfaltot adták el. Az az igazság, hogy ígérgetni mindenki tud és bizony vannak nagy dumás emberek akik azt mondják amit szegény megrendelő hallani akar, de a végén mikor terhelve van az aszfalt akkor nem bírja a ránehezedő súlyt és az igénybevételt. Na ekkor kell felhívni a kivitelező emberkét hogy a beígért 10-20 év garancia helyett 10 hónapot sem bírt ki a felület és jöjjön minél előbb kijavítani amit elrontott. Csakhogy se az ember se a szám sőt még a cég is eltűnt szőrén szálán. Igazság szerint a COLAS elég nagy építőipari cég és van háttere rendesen - találják ki hány év garanciát vállal?- és még ő sem mer bevállalni 10 évet. Igen ez legyen feltűnő ha valaki ennyit ígér az nincs tisztában az anyag élet tartamával. Most akár én is mondhatnám, mint az alábbi párbeszédben:

-Kérem itt van ez az út 500m2 megcsináljuk Önnek uram legyen nyugodt minden rendben lesz több mint 10 éve ezt csináljuk és adok rá 25 év garanciát
-Rendben mikor tudnak kezdeni
-Holnap. Vagy minél hamarabb
-Rendben akkor megegyeztünk (na ez egy igencsak felkészült társaság)

Na szerintem 25 év múlva már még a pora sem lesz meg az útnak:)

Nem akarom részletezni ezt de már ha pénzt adnak ki akkor egyszer adjanak ki arra a munkára. Ne válasszanak zsákba macskát. Úgy is mindenre van trükk ezeknek a vállalkozóknak. Mikor meg már késő akkor meg már hiába reklamálna a megrendelő. Szerintem a megoldás ilyen esetekben az, hogy megnézünk egy két referencia munkát amit valóban a vállalkozó végzett el. És ott a megbízó céggel is egyeztetni, hogy mennyire volt megelégedve a kivitelezővel. Igaz kicsit időigényes,de legfeljebb 1-2 nappal később kezdik el a munkát de legalább valamelyest megnyugodva adja ki a munkát az ember a vállalkozónak. És ha az a cég több mint 6 -7 éves akkor valószínűleg nem lesz fennakadás a munkálatok során.

Ezt csak azért írtam le mert kicsit kezd idegesítő lenni, hogy nagyon sokan bedőlnek ezeknek az ígéreteknek és a végén a megrendelőnek egy életre elmegy a kedve attól, hogy még egyszer valakivel aszfaltoztasson és ez ránk is becsületes emberekre hatással van. Mert a megbízást nem mi kapjuk meg és ráadásul még a munka is rossz lett. Tehát se mi se a megrendelő nem jár jól. Egy ember viszont nagyon is jól jár: mondjuk ki a -CSALÓ-


Itt egy példa: MAGYAR ASZFALT H Kft. Ugye most azt gondolják, hogy a híres MAGYAR ASZFALT-ról van szó. Csak egy betű tér el és az a H- betű, tehát valószínüleg már itt észre lehet venni a nem egészen korrekt hozzá állást.

Egyébként ezt a képet egy bizonyos Nyír-épker Kft. hirdetésénél láttam. Remélem nem zavar senkit, hogy vékony az aszfalt és a víz is megáll rajta.

a hírdetés linkje: http://www.kozuleti.com/hun/keres.php?altalanos=NY%C3%8DR-%C3%89PKER%20%C3%89p%C3%ADt%C5%91ipari%20Szolg%C3%A1ltat%C3%B3%20%C3%A9s%20Kereskedelmi%20Kft.

videó

Nagyobb térképre váltás

videó

Aszfalt - Rendelő

Üdvözlöm

Aszfaltozás

Úthálózatok a középkorban



A keresztes háborúk idején bővült a Kelettel való kereskedelem. Ez fejlesztette a hajózást, de a szárazföldi utakat is. Elkezdték használni az Alpokon keresztülvezető utakat. Új közúti központok keletkeztek: Nürnberg, Hamburg, Lübeck, Bréma kikötővárosokban (Hanza-városok, nyugat felé Elzász-Lotaringiába, Hollandiába, délkeletre Ausztriába, és Magyarország felé. Az európai közutak rossz állapotával szemben Amerikában Peruban és Mexikóban a 13 és a 14 között jelentős úthálózatokat építettek ki. Az inkák évtizedes háború során kiépítették birodalmukat Dél-Amerikában a rómaiakhoz hasonló útrendszert hoztak létre. A kereket nem találták fel, kocsijaik nem voltak, ezért a teherhordásra a lámát és magukat haszálták. Ezért útjaik keskenyebbek, egyszerűbbek voltak, hegyekre lépcsőkel kapaszkodtak fel. Ennek ellenére kitűnően szervezett posta- és hírszolgálatuk volt. A kereskedelmi forgalom élénk volt.

Az inkák úthálózatának gerincét két 7000 km hosszúságú, észak-dél irányú, párhuzamosan haladó út alkotta. Az egyik a Kordillerák és a tenger közötti síkságon , a másik a hegyeken keresztül vezetett, ahol sok hídat kellett létesíteni. Az úttest vastag zúzott kő rétegből, gondosan illesztett kőlapokkal. Számos helyen a sziklába vágták. A hídjaik lebegő áthidalások voltak, amelyek tartóit fűzfafonatokból és rájuk deszkapallókat helyeztek. Építettek hidakat, kőhídfőkre támaszkodó fagerendákkal is.

Eközben XI. Lajos Franciaországban megszervezi a postaszolgálatot, ami az útépítésre is hatott. A közutak mentén megjeletek a postaállomások, ahol lovakat lehetett váltani. Később magánszemélyeket is szállítottak, sőt fogatokat bérelhettek. Eztán - a törökök által nem megszállott területeken Németországban, Ausztriában és Magyarországon kiépült az állami postaszolgálat. Először leveleket, csomagokat szállítottak majd később teljesen berendezkednek a közforgalmű személyszállításra.

Az útépítésben Franciaország jár elől. A 16. században építik az első műutat Párizs és Orleans közötti 256 km hosszúságban. XIV. Lajos idején néhány évtized alatt 4.000 km épül az országban. A 18. század közepén itt épült meg a világ első műszaki egyeteme: a híd és útépítő iskola.[2] Az európai műút építés „fénykora” igazán I. Napóleon idején indul be. Ezek az utak igazában katonai célokat szolgáltak és nem csak Franciaországban, hanem a környező nyugat-európai országokban is megépültek.

Aszfalt-beton az útépítés területén

Építőipari és útépítő ásványi nyersanyagok

Az előzőkben több olyan ásványi nyersanyagról tettünk említést, amelyeket egyéb területek mellett az építőipar is felhasznál. Ilyen például a kötőanyagként alkalmazott gipsz, az építőkőnek és vakolatadaléknak használt dolomit, vagy a könnyű építőelemek gyártásához, illetve szigeteléshez használt perlit. A továbbiakban az építőkövek, díszítőkövek, az ezekhez használt kötőanyagok, valamint az útépítéshez használt kőzetek földtani viszonyait és hazai bányászati lehetőségeit tárgyaljuk. Az egyes kőzetfajták tárgyalásánál megemlítjük a nem építőipari jellegű, egyéb felhasználási területeket is.
Építőipari kötőanyagok



Építészeti kötőanyagként égetett meszet, cementet vagy gipszet alkalmaznak. A cementgyártáshoz mészkövet és agyagot, vagy ezek természetes keverékét, a márgát használják fel. A cementgyártáshoz használt agyagra nézve nincsenek szigorú követelmények. E célra bármilyen korú agyag, agyagpala, márga vagy lösz felhasználható, és sok helyen hozzáférhető, kisebb helyi bányákból beszerezhető. Ezért az ilyen célra bányászott agyagok tárgyalására nem térünk ki, csak a mészkövekkel foglalkozunk. A gipsz keletkezési körülményeit és hazai előfordulását a vegyipari nyersanyagoknál, az evaporitokhoz kapcsolódóan említettük, ezért itt nem tárgyaljuk.
Mészkő

Keletkezés:
A mészkő fő ásványa a kalcit (CaCO3). Mészkő keletkezhet tengeri és tavi környezetben, mészvázú élőlények váztöredékeinek falhalmozódásával, vagy vegyi kicsapódással. A tengeri eredetű mészkövek lehetnek tömött, finomkristályos mészkövek, melyek platformokon vagy nagyobb parttávolságban képződnek. Az ősmaradványokban gazdag, bioklasztos, laza mészkövek sekély, meleg tengeri viszonyok között rakódtak le. Az édesvízi mészkövek lyukacsos-porózus szerkezetűek, bennük gyakran felismerhetők azok a növényi struktúrák, amelyekre a mészanyag kicsapódott.

Felhasználás:

tiszta, tömött mészkövek: mészégetés, építészeti kötőanyag
agyagos, márgás mészkövek: cementgyártás
tiszta mészkövek: élelmiszeripar, cukor tisztítása
vaskohászatban folyósítóanyag
állati takarmány-adalék (Ca)
laza, puha mészkövek: festékipar
vörös mészkövek, édesvízi mészkő: díszítőkő, burkolókő

Magyarországi előfordulások

Az alábbiakban csak néhány jelentősebb mészkőbányát emelünk ki azok közül, ahol építészeti kötőanyag (égetett mész, cement) előállítására vagy egyéb ipari hasznosításra alkalmas mészkövet fejtenek.

Felnémet-Felsőtárkány (DNy-Bükk)
Triász korú, tömött, kristályos, fehér mészkő. Nagy tisztaságú, CaCO3 tartalma 98 %. Építőipari felhasználása mellett a papírgyártásnál is alkalmazzák. Jelenleg a füstgáz kéntelenítésére használják (gyöngyösvisontai hőerőmű), ahol kémiai reakcióval gipsszé alakul.
Miskolc-Tapolca
Finomkristályos mészkő, de a tisztasága nem olyan mértékű, mint az előbbié. Cementgyártásra hasznosítják.
Zebegény
A zebegényi puhamészkő miocén, szarmata sekélytengeri lerakódású kőzet. Felhasználása nem építőipari. Krétaszerű megjelenése, fehér, porló jellege miatt festékföldet állítanak elő belőle.

Magyarország fő égetett mész és cementipari mészkő lelőhelyei (Jámbor, 1982)
Mesterséges építőkövek alapanyagai

A mesterséges építőköveknek tekintjük a téglát, betont és a műköveket. A téglagyártáshoz szükséges agyaggal szemben ugyanazok a követelmények, mint a durvakerámia-iparban használt agyagok esetében. Ezek előfordulásait korábban tárgyaltuk, itt nem részletezzük őket. Megemlítjük azonban, hogy igényesebb téglagyártási célra a középsőoligocén kiscelli agyag és a pannon agyagok alkalmasak. Sokféleségük miatt nem térünk ki a műkövekhez használt nyersanyagokra sem. A beton előállításához kavicsra és cementre van szükség. A könnyűbeton leggyakoribb adalékanyaga a duzzasztott perlit, melyet már szintén említettünk. A továbbiakban a betongyártáshoz szükséges kavics és a vakolathoz szükséges homok jellemzőit ismertetjük.

Magyarország téglagyártáshoz hasznosítható agyagterületei (vonalkázott mezők). A nagyobb téglagyárakat a fekete pontok jelzik Juhász, 1987)
Kavics

Keletkezés:
A kavics 2-20 mm mérettartományba eső szemcsékből álló üledék. Bármilyen kőzet fizikai mállásával és a törmelék szállításával létrejöhet. Ha azonban folyóvízi kavicsteraszok vagy mederüledékek összetevőit vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a kavicsok anyaga túlnyomórészt kvarc és kvarcit. Ennek az az oka, hogy a kőzetalkotó ásványok közül a fizikai és kémiai hatásokkal szemben legellenállóbb a kvarc, tehát minden más kőzetalkotónál hosszabb szállítást és koptatást bír ki; hasonlóképpen a szinte kizárólag kvarcból álló kvarcit metamorf kőzet.
A kavicsbányászatnál lényeges a kavics minőségi vizsgálata, mivel betongyártáshoz csak meghatározott paraméterekkel rendelkező kavics használható fel. Ezért vizsgálják a kavicsok szemcseméretét, iszap-, mész- és szerves anyag tartalmát, ásványos összetételét, és ha szükséges, a felhasználói igényeknek megfelelően nyersanyagelőkészítést végeznek.

Felhasználás:
A kavicsot elsősorban az építőipar hasznosítja. A jó minőségű aprókavicsot vízszűrésre, vegyipari szűrésre és parképítésre is használják.
Magyarországi előfordulások

Magyarország geomorfológiai helyzete kedvez a kavicsfelhalmozódásnak, a környező hegyvidékekről eredő folyók itt rakták le hordalékukat. A magyarországi kavicsbányászat elsősorban a pleisztocén kori folyók által felhalmozott kavicsösszletből történik. Jelenlegi folyóink nagyjából kirajzolják a felhalmozódási övezeteket, mivel a pleisztocénben már elfoglalták jelenlegi helyüket. A kavicsbányászat fő területei a Duna, Sajó és a Rába folyók környezetében vannak, Csepel-Délegyháza, Nyékládháza és Hegyeshalom központokkal.

Magyarország fő pleisztocén kavicsterületei a kavics-bányászati központok meg-jelölésével (Karácsonyi és Deák in Juhász, 1987)
Homok

A homokot az építőiparban a vakolatkészítéshez használják. Az építőipari homokkal szemben nincsenek lényeges minőségi követelmények, de a felhasználás szempontjából kedvező, ha a homoknak nincs agyagtartalma, közepes szemcseméretű, és a szemcséi szögletesek. Ezeket az igényeket a folyóvízi homokok elégítik ki (bár használhatók a Duna-Tisza-közén és a Nyírségben előforduló, szél által szállított futóhomokok is). A homokbányászat eocén, oligocén, miocén és pannon rétegekből, valamint pleisztocén folyóvízi felhalmozódásokból történik.
Természetes építőkövek és díszítőkövek

A természetes építőkövekkel szemben támasztott fő követelmények a szilárdság, porozitás, jó megmunkálhatóság és az esztétikus megjelenés. Magyarországon több elterjedt kőzettípus van, amely ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. A főbb típusokat az alábbiakban ismertetjük.
Építőkövek

Permi vörös homokkő
A felsőpermben és alsótriászban, száraz, meleg éghajlati viszonyok között képződött, folyóvízi lerakódású homokkő. Vörös színét a vasoxid tartalom okozza. Kovás kötőanyagú, ezért kemény, megfelelő szilárdságú, de faragható. Főleg lábazatokhoz, kerítésépítéshez használják. A Balaton-felvidéken és a Mecsek hegységben fordul elő. A bányászat fő központjai Balatonalmádi, Révfülöp és Pécs mellett voltak.

Hárshegyi homokkő
Az alsóoligocénben keletkezett, folyóvízi-partszegélyi fáciesű, sárgásszürke színű, kovás kötőanyagú homokkő. Lábazat- és kerítésépítéshez használják. A Budai-hegységben és a Pilisben elterjedt, Pilisborosjenő és Esztergom környékén bányászták.

Lajtamészkő
A miocén badeni emeletben, sekélytengeri viszonyok között képződött fehér, ősmaradványokban gazdag mészkő több évszázadon keresztül kedvelt építőkő volt. Elnevezését a Sopron melletti Lajta-patakról kapta. Leghíresebb bányahelye Fertőrákoson volt, ahol ma múzeum és bemutatóhely működik.

Szarmata durvamészkő
A felsőmiocén szarmata emeletben, csökkentsósvízű beltenger partszegélyi részén lerakódott, ősmaradványokban gazdag, bioklasztos mészkő, kavics- és homoktartalommal. Sóskúton működik a legnagyobb bányája.

Riolittufa, riolit
A miocén korú, robbanásos vulkanizmus által felszínre került riolittufa elterjedt hazai kőzettípus. Porózus, jól faragható, de kevésbé időálló, mint a kovás homokkövek. Észak-Magyarországon kedvelt és gyakran használt építőkő. Főleg a Tokaji-hegységben, valamint Miskolc és Eger környékén bányászták. A riolit keményebb, nagyobb szilárdságú, inkább lábazatok kialakításához használják. A Gyögyössolymoson bányászott riolitot szép, lilás színe miatt burkolókőnek is alkalmazzák.

Magyarország fő építő- és díszítőkő lelőhelyei (Jámbor, 1982 nyomán)
Díszítőkövek

A díszítő- és burkolókövekkel szemben támasztott követelmények hasonlóak az építőkövekéhez, de itt elsődleges szempont a kőzet esztétikai megjelenése, amit felületi polírozással fokoznak.

Jura vörös mészkő
A legkedveltebb hazai díszítőkő, "vörösmárvány" néven is emlegetik, de a kőzet nem metamorfizált. Vasoxid tartalma miatt vörös színű, dekoratív mintázatú, jól polírozható. Gyakoriak benne az ammonitesz maradványok. Legjelentősebb bányahelye a tardosi kőfejtő, ezen kívül Piszke, Tata és Zirc mellett is bányászták.

Siklósi mészkő
A "siklósi márvány" néven is ismert kőzet valójában jura időszaki mészkő. Világosbarna-fehér foltos kőzet, polírozott felülete szép mintázatot ad. A Villányi-hegységben, Siklós mellett bányászták.

Rakacai márvány
Karbon időszaki, fehér-szürke sávos, kisfokú metamorfózison átesett márvány. A Szendrői-hegységben, Rakaca község mellett fejtik.

Édesvízi mészkő
A forrásmészkő vagy travertino néven is ismert lyukacsos kőzet már a római idők óta kedvelt építő- és díszítőkő. Legelterjedtebb a Budai-hegységben, ahol a mai termálforrások elődjeiből, melegvíz-feltörésekből csapódott ki a pleisztocén kor idején. A kiválást elősegítették az algák, növények, melyek szerkezete gyakran felismerhető a kőzetben. A bányászat fő helyei Süttő, Budakalász, Dunaalmás. Édesvízi mészkövek más területeken, például a Bükk hegységben is keletkeztek, de kevésbé elterjedtek, mint a Budai hegységben.
Útépítő nyersanyagok

Az útépítéshez és a vasúti alapozáshoz zúzott követ használnak. Az e célra felhasznált kövekkel szemben a legfőbb követelmény a kopásállóság és a szilárdság. Legmegfelelőbb a bazalt és az andezit, de vasúti alapozásnál használnak riolitot és mészkövet is, útalapozáshoz pedig (alsóbbrendű utaknál) ezeken kívül kovás homokkövet, dolomitot vagy keményebb tufákat is. Vasúti alapozáshoz 6-12 cm átmérőjű zúzalékot használnak. Útépítésnél durva zúzalékkal alapoznak, majd ezt aszfaltba ágyazott finomabb (kb. 2 cm) bazalt vagy andezit zúzalékkal fedik le.

Bazalt
A magyarországi bazaltok a felsőpannonban képződtek, a nógrádi bazaltok kialakulása a pleisztocénbe is áthúzódott. A bazalt előfordulások a Balaton-felvidéken vannak, valamint kisebb elterjedésben Salgótarjántól északra. A Balatonhoz közel eső területeken és a nógrádi Somoskőn a bányászatot természetvédelmi okok miatt megszüntették. Hasonló okok miatt zárták be az Uzsapuszta és Tapolca térségében lévő bazaltbányákat. Sümeg mellett még fejtenek bazaltot.

Andezit
A Magyarország területén található andezitek nagyrészt a középső-felső miocén során keletkeztek. Kivétel a Velencei-hegységben és a Mátra keleti részében, Recsk mellett, kb. 25 km2 területen, felszínen lévő andezit, amely idősebb, a felsőeocénben jött létre. A felsőeocén andezitek az erős hidrotermális kőzetlebontás miatt útépítési szempontból nem hasznosíthatók.
A miocén andezit vulkanizmus során épült fel az Északi-középhegység nagy része. Az aktív vulkanizmus időben kelet felé tolódott, így a Tokaji-hegység andezitjei a legfiatalabbak. A sztratovulkánok andezitje kevésbé jó minőségű, mint a felszín alatt megszilárdult, szubvulkáni testeket felépítő andezit. A legnagyobb andezitbányák a Börzsönyben Szob, Csák-hegy; a Cserhátban Buják, Szanda-hegy és a Karancs; a Mátrában Recsk, Csákánykő (miocén andezit!), a Tokaji-hegységben Tarcal és Tállya. A Mecsek hegységben is bányásznak andezitet Komló mellett.

Magyarország útépítésre alkalmas kőzeteinek főbb egykori és jelenlegi termelőhelyei (Véghné, 1967 nyomán)